Jelentős áfa-megtakarítással járhat a biztosítási szolgáltatások továbbszámlázása

2022. 12. 16., 16:19

Egyre több esetben lehet a megvásárolt termékhez vagy szolgáltatáshoz biztosítást is igénybe venni. Ezt a biztosítást a vevő általában nem közvetlenül a biztosítótól, hanem a terméket vagy szolgáltatást értékesítő társaságtól kapja közvetített szolgáltatásként. Tipikusan ilyen a bérelt/lízingelt személygépkocsikhoz tartozó CASCO vagy az elektronikai eszközök készülékbiztosítása. Mivel a biztosítás jellemzően áfa-köteles termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, felmerül a kérdés: minden esetben az alapügylet járulékos elemének kell tekinteni a biztosítást, vagy van lehetőség ennek áfamentes továbbszámlázására?

Az Áfa-törvény nem kezeli egyértelműen ezt a kérdéskört a kialakult hazai gyakorlat pedig jellemzően járulékos szolgáltatásként adókötelezettség alá vonja ezeket a biztosításokat. Ugyanakkor, az Európai Unió Bíróságának (EUB) esetjoga alapján megkérdőjelezhető ez a gyakorlat: az EUB néhány évvel ezelőtt az ún. BGZ Leasing-ügyben foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, amelynek a tényállása a bérbe (lízingbe) adott személygépkocsihoz kapcsolódó biztosítás áfamentességéről szólt. Ebben az ügyben azt kellett eldönteni, hogy vajon elfogadható-e, ha a biztosítási díjat a bérbeadó nem adókötelesen, a bérleti díj járulékos elemeként számlázza tovább, hanem önálló adómentes szolgáltatásként. (A lengyel BGZ-Leasing a Rabobank csoport tagja.)

Az EUB szerint minden biztosítási ügylet – jellegénél fogva – kapcsolatban áll azon vagyontárggyal, amelynek a biztosítására irányul, ugyanakkor, egy ilyen kapcsolat nem lehet elegendő ahhoz, hogy az ügylet egységes, összetett szolgáltatásnak minősüljön áfa szempontból, ez ugyanis megkérdőjelezné a biztosítási ügyletek áfa alóli mentesítését is. A biztosítási szolgáltatás ugyan megkönnyítheti az alapügylet igénybevételét, ennek ellenére az EUB szerint a biztosítási szolgáltatás alapvetően önálló célként jelenik a bérlő részére és nem a bérlet legjobb feltételek mellett történő igénybevétele eszközeként.

Az EUB értelmezése alapján a BGZ Leasing által nyújtott biztosítási szolgáltatás nem eshet adókötelezettség alá a biztosítási díj egyszerű továbbszámlázása miatt. Amennyiben a szóban forgó biztosítási szolgáltatás változatlan marad – mint ebben az esetben – akkor a továbbszámlázott összeg továbbra is ennek a biztosításnak az ellenértékét képezi és ezért az ilyen ügyletre nem kell áfát felszámítani – mondta Suda Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az uniós bíróság azt is kimondta, hogy az irányelvben meghatározott „biztosítási ügyletek” kifejezés kellően tág ahhoz, hogy magában foglalja azon biztosítási ügyleteket is, amikor nem maga a biztosító, hanem ügyfelei számára egy más szolgáltató, mint a BGZ Leasing nyújt biztosítási szolgáltatást. A biztosítási szolgáltatás áfa-kezelése ugyanis nem lehet eltérő annak függvényében, hogy a biztosítási fedezetet a lízingtárgyra közvetlenül a biztosítótársaság vagy a bérbe adó nyújtja a bérlő részére – tette hozzá a szakértő.

Mégis tovább lehet számlázni az áfát

Az EUB ítélete új szempontokat hozott a biztosítási szolgáltatások járulékosságának megítélésében és egyértelművé tette, hogy lehetnek olyan esetek, amikor az általános gyakorlattól eltérően egy járulékosnak tűnő szolgáltatást önállóan, adómentes szolgáltatásként kell kezelni, és így a vevő részére továbbszámlázni. Ennek még az sem lehet az akadálya, ha az eladó nem egy biztosítótársaság, hanem egy olyan adóalany, aki csak továbbszámlázza a szóban forgó biztosítást.

A hivatalos hazai adóhatósági gyakorlat alapvetően nem változott meg az EUB ítélete óta, azonban több egyedi ügyben már kaptunk pozitív megerősítést a Pénzügyminisztériumtól az adómentesség alkalmazására. Bár a BGZ Leasing-ügy tényállása a személygépkocsi bérbeadáshoz kapcsolódó biztosítási szolgáltatásra vonatkozott, meglátásunk szerint az abban foglalt következtetések és szempontrendszer az uniós bíróság részéről más típusú alapügyletek vonatkozásában felmerülő biztosítási szolgáltatások kapcsán is irányadónak tekinthető. Ezért minden olyan érintettnek javasoljuk megfontolni az ítélet alkalmazhatóságának a vizsgálatát, ahol felmerül az alapügylettel kapcsolatban valamilyen biztosítási szolgáltatás továbbszámlázása, hiszen ez akár jelentős áfa-megtakarítással is járhat – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS