Jelentős áfa-megtakarítással járhat a biztosítási szolgáltatások továbbszámlázása

2022. 12. 16., 16:19

Egyre több esetben lehet a megvásárolt termékhez vagy szolgáltatáshoz biztosítást is igénybe venni. Ezt a biztosítást a vevő általában nem közvetlenül a biztosítótól, hanem a terméket vagy szolgáltatást értékesítő társaságtól kapja közvetített szolgáltatásként. Tipikusan ilyen a bérelt/lízingelt személygépkocsikhoz tartozó CASCO vagy az elektronikai eszközök készülékbiztosítása. Mivel a biztosítás jellemzően áfa-köteles termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, felmerül a kérdés: minden esetben az alapügylet járulékos elemének kell tekinteni a biztosítást, vagy van lehetőség ennek áfamentes továbbszámlázására?

Az Áfa-törvény nem kezeli egyértelműen ezt a kérdéskört a kialakult hazai gyakorlat pedig jellemzően járulékos szolgáltatásként adókötelezettség alá vonja ezeket a biztosításokat. Ugyanakkor, az Európai Unió Bíróságának (EUB) esetjoga alapján megkérdőjelezhető ez a gyakorlat: az EUB néhány évvel ezelőtt az ún. BGZ Leasing-ügyben foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, amelynek a tényállása a bérbe (lízingbe) adott személygépkocsihoz kapcsolódó biztosítás áfamentességéről szólt. Ebben az ügyben azt kellett eldönteni, hogy vajon elfogadható-e, ha a biztosítási díjat a bérbeadó nem adókötelesen, a bérleti díj járulékos elemeként számlázza tovább, hanem önálló adómentes szolgáltatásként. (A lengyel BGZ-Leasing a Rabobank csoport tagja.)

Az EUB szerint minden biztosítási ügylet – jellegénél fogva – kapcsolatban áll azon vagyontárggyal, amelynek a biztosítására irányul, ugyanakkor, egy ilyen kapcsolat nem lehet elegendő ahhoz, hogy az ügylet egységes, összetett szolgáltatásnak minősüljön áfa szempontból, ez ugyanis megkérdőjelezné a biztosítási ügyletek áfa alóli mentesítését is. A biztosítási szolgáltatás ugyan megkönnyítheti az alapügylet igénybevételét, ennek ellenére az EUB szerint a biztosítási szolgáltatás alapvetően önálló célként jelenik a bérlő részére és nem a bérlet legjobb feltételek mellett történő igénybevétele eszközeként.

Az EUB értelmezése alapján a BGZ Leasing által nyújtott biztosítási szolgáltatás nem eshet adókötelezettség alá a biztosítási díj egyszerű továbbszámlázása miatt. Amennyiben a szóban forgó biztosítási szolgáltatás változatlan marad – mint ebben az esetben – akkor a továbbszámlázott összeg továbbra is ennek a biztosításnak az ellenértékét képezi és ezért az ilyen ügyletre nem kell áfát felszámítani – mondta Suda Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az uniós bíróság azt is kimondta, hogy az irányelvben meghatározott „biztosítási ügyletek” kifejezés kellően tág ahhoz, hogy magában foglalja azon biztosítási ügyleteket is, amikor nem maga a biztosító, hanem ügyfelei számára egy más szolgáltató, mint a BGZ Leasing nyújt biztosítási szolgáltatást. A biztosítási szolgáltatás áfa-kezelése ugyanis nem lehet eltérő annak függvényében, hogy a biztosítási fedezetet a lízingtárgyra közvetlenül a biztosítótársaság vagy a bérbe adó nyújtja a bérlő részére – tette hozzá a szakértő.

Mégis tovább lehet számlázni az áfát

Az EUB ítélete új szempontokat hozott a biztosítási szolgáltatások járulékosságának megítélésében és egyértelművé tette, hogy lehetnek olyan esetek, amikor az általános gyakorlattól eltérően egy járulékosnak tűnő szolgáltatást önállóan, adómentes szolgáltatásként kell kezelni, és így a vevő részére továbbszámlázni. Ennek még az sem lehet az akadálya, ha az eladó nem egy biztosítótársaság, hanem egy olyan adóalany, aki csak továbbszámlázza a szóban forgó biztosítást.

A hivatalos hazai adóhatósági gyakorlat alapvetően nem változott meg az EUB ítélete óta, azonban több egyedi ügyben már kaptunk pozitív megerősítést a Pénzügyminisztériumtól az adómentesség alkalmazására. Bár a BGZ Leasing-ügy tényállása a személygépkocsi bérbeadáshoz kapcsolódó biztosítási szolgáltatásra vonatkozott, meglátásunk szerint az abban foglalt következtetések és szempontrendszer az uniós bíróság részéről más típusú alapügyletek vonatkozásában felmerülő biztosítási szolgáltatások kapcsán is irányadónak tekinthető. Ezért minden olyan érintettnek javasoljuk megfontolni az ítélet alkalmazhatóságának a vizsgálatát, ahol felmerül az alapügylettel kapcsolatban valamilyen biztosítási szolgáltatás továbbszámlázása, hiszen ez akár jelentős áfa-megtakarítással is járhat – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS