Ismét módosul az EKD rendelet – Jelentősen csökkenhet a beruházási támogatások belépési korlátja

2023. 06. 12., 15:22

Egy új jogszabály-tervezet jelentősen csökkentené az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adható készpénztámogatások belépési korlátait, illetve a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás kapcsán további támogatási jogcím bevezetése is napirenden van – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

Kedvező változás a regionális beruházási célú támogatások ösztönzésében

A tervezet szerint jelentősen csökkenhet a beruházási támogatások belépési korlátja. Az eddig érvényes szabályok szerint az induló beruházások esetén az elszámolható költségek összege minden esetben el kellett, hogy érje az 5 vagy 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget (vármegyétől függően).

A tervezett módosítás ezt egyfelől 3 millió euróra csökkenti számos helyen, másrészt pedig nem követi a korábbi, (vár)megyék szerinti felbontást, hanem aszerint határozza meg a minimális beruházási értéket, hogy megyeszékhelyen, járásszékhelyen vagy ezen kategóriákba nem eső településen valósul meg a beruházás. Az új szabályok szerint az alábbiak szerint alakulhat a minimális beruházási összeg:

  • Legalább 5 millió euró Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Pécsett, Kaposváron, Szolnokon, vagy bármelyik járásszékhelyen,
  • Legalább 10 millió euró Győrben, Székesfehérváron, Tatabányán, Szekszárdon, Kecskeméten, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen, Debrecenben, Szegeden vagy Egerben (azzal, hogy amennyiben a megyeszékhely és a járásszékhely megegyezik, úgy a magasabb előírt elszámolható költségösszeget kell figyelembe venni a támogatás feltételeként),
  • és újdonság, hogy legalább 3 millió euró a másik két kategóriába (megyeszékhelyek és járásszékhelyek) nem tartozó településeken,

Szintén ide tartozik a 2023. februári módosítással bevezetett „kiegészítő energetikai beruházás” feltételeinek jelentős módosítása, könnyítése is: a korábbi szabályozáshoz képest a „főberuházás” alapvetően már bármely induló beruházás lehet, bizonyos feltételekkel még SSC is. Emellett pedig a beruházás (= főberuházás + kiegészítő energetikai beruházás) minimális összege is csökkent a korábbi 10 millió euróról akár 3 millió euróra (az új, fent részletezett általános szabályok szerint).

Új támogatási jogcím az EKD rendeletben - a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállást ösztönző támogatás

A Kormány az Európai Unió Bizottságának 2023/C 101/03. számú közleménye alapján új támogatási jogcímet vezetne be, melynek fő jellemzői az alábbiak:

  • A támogatás olyan vállalkozás részére nyújtható, amely a támogatás hiányában a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átálláshoz szükséges berendezések (akkumulátorok, szolárpanelek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, valamint szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések) gyártását, vagy az ehhez szükséges alkatrészek és nyersanyagok előállítására irányuló beruházását EGT-n kívüli országban valósítaná meg.
  • A támogatás Magyarország egész területén igénybe vehető.
  • A támogatás intenzitása Budapesten maximum 15%, Budapesten kívüli településeken maximum 35% - a támogatás mértéke Budapesten maximum 150 millió euró, Budapesten kívüli településeken maximum 350 millió euró.

További fontos módosítások is bekerülnének az EKD rendeletbe:

  • A rendelet módosítása lehetőséget nyújt - bizonyos esetekben - a biztosíték összegének fokozatos csökkentésére a monitoring időszak későbbi éveiben.
  • A módosítás enyhít a létszámtartási kötelezettség szabályain. A tervezet szerint a támogató kizárólag abban az esetben köteles elállni a szerződéstől, ha a beruházó a munkahelyfenntartási kötelezettségét kevesebb, mint 75%-os mértékben teljesíti vagy csoportos létszámleépítést hajt végre.

A minisztérium 2023. június 13-ig várja a tervezettel kapcsolatos javaslatokat. Amennyiben az ön cége a módosításokkal érintett lehet, vagy csak érdeklődik a téma iránt, keresse tanácsadóinkat, és véleményezze velünk a tervezetet.

A PwC széleskörű tapasztalattal és dedikált szakértői csapattal rendelkezik a zöld beruházásokkal és az azok megvalósításához igényelhető állami támogatásokkal kapcsolatban. Ennek megfelelően komplex és teljeskörű szolgáltatást tudunk nyújtani ezekben a témákban a műszaki és pénzügyi tervezéstől kezdve a teljes támogatási folyamat során.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS