Az ingatlan adásvétel kapcsán felmerülő néhány jogi fogalom tisztázásához dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze nyújt segítséget.
Ha ingatlan eladására-vásárlására gondolunk, akkor tudjuk, hogy az eladó és a vevő szerződést kötnek egymással.
A szerződés alapján a földhivatal jegyzi be az vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, azon belül is a tulajdoni lapra. Fontos, hogy a vevő a bejegyzéstől – és nem a szerződés aláírásától - számít tulajdonosnak.
Azonban a folyamat gyakran nem itt kezdődik. Lehetőség van arra, hogy, hogy a vevő kinyilvánítsa a szándékát, hogy meg szeretné vásárolni az ingatlant, és úgynevezett írásbeli vételi szándéknyilatkozatot tesz. Az eladó döntése, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. Ha határidőn belül megérkezik a vevőhöz a nyilatkozat arról, hogy az eladó elfogadta a vevő nyilatkozatát, és abban is megegyeznek, hogy meghatározott határidőn belül adásvételi szerződést fognak kötni, akkor a vevő vételi szándéknyilatkozata ajánlattá válik.
Az ajánlat elfogadásával létrejön a felek között az előszerződés. Ez a szerződés tehát még nem a végleges adásvételi szerződés, mivel nem tartalmaz minden részletkérdést az adásvétel kapcsán. Előszerződés szándéknyilatkozat nélkül is készülhet, ha a felek egyből előszerződést kötnek.
Az előszerződésben a feleknek meg kell határozniuk a későbbi szerződés lényeges feltételeit: a felek személyét, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló akaratot, az ingatlannak és a vételárnak a megjelölését. Ezen elemeknek a későbbi, végleges adásvételi szerződésben is szerepelniük kell, mivel ezek nélkül a szerződés nem jön létre, de természetesen ennél sokkal több mindent tartalmaz egy szakszerűen elkészített ingatlan adásvételi szerződés.
Ingatlan adásvételekor mind az elő, mind a végleges adásvételi szerződést írásba kell foglalni, hogy érvényes legyen.
Az előszerződés célja, hogy mindkét fél biztos legyen abban, hogy az adásvétel a megállapodásuk szerint fog végbe menni, amelynek komolyságát pénzátadással szokták biztosítani. Ez lehet előleg vagy foglaló, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket alkalmazzák.
Az előleg olyan összeg, amit előre átad a vevő. Ha bármely okból a végleges szerződést nem kötik meg, vagy azt felbontják, az összeg visszajár a vevőnek. Ebből következően nem is jelent biztosítékot egyik fél számára sem arra, hogy a másik fél teljesíteni fogja a szerződést, és nem áll el a szándékától.
Ezzel szemben egész más a helyzet, ha ugyanezt az összeget foglalóként adja át a vevő. Ekkor, ha a vevő a szerződés meghiúsulásáért felelős (pl. meggondolja magát), az átadott foglalót az eladó megtarthatja. Ha pedig az eladó a felelős, akkor a kapott foglaló visszaadásán felül a foglalóval azonos összeget köteles megfizetni a vevőnek, tehát összesen a foglaló dupláját kell visszaadnia. A foglaló rendszerint ugyanúgy a vételár egy része szokott lenni (tehát abba beszámít), mint az előleg.
A felek közötti szerződésben a törvény számos rendelkezésétől el lehet térni, ezért mindig kellő figyelemmel és alapossággal át kell tanulmányozni a szerződést, és szükség esetén kérjünk szakmai segítséget.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.