Ingatlanvásárláskor felmerülő jogi kérdések

Ingatlanvásárláskor felmerülő jogi kérdések
2023. 01. 30., 11:22

Az ingatlan adásvétel kapcsán felmerülő néhány jogi fogalom tisztázásához dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze nyújt segítséget.

Ha ingatlan eladására-vásárlására gondolunk, akkor tudjuk, hogy az eladó és a vevő szerződést kötnek egymással.

A szerződés alapján a földhivatal jegyzi be az vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, azon belül is a tulajdoni lapra. Fontos, hogy a vevő a bejegyzéstől – és nem a szerződés aláírásától - számít tulajdonosnak.

Azonban a folyamat gyakran nem itt kezdődik. Lehetőség van arra, hogy, hogy a vevő kinyilvánítsa a szándékát, hogy meg szeretné vásárolni az ingatlant, és úgynevezett írásbeli vételi szándéknyilatkozatot tesz. Az eladó döntése, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. Ha határidőn belül megérkezik a vevőhöz a nyilatkozat arról, hogy az eladó elfogadta a vevő nyilatkozatát, és abban is megegyeznek, hogy meghatározott határidőn belül adásvételi szerződést fognak kötni, akkor a vevő vételi szándéknyilatkozata ajánlattá válik.

Az ajánlat elfogadásával létrejön a felek között az előszerződés. Ez a szerződés tehát még nem a végleges adásvételi szerződés, mivel nem tartalmaz minden részletkérdést az adásvétel kapcsán. Előszerződés szándéknyilatkozat nélkül is készülhet, ha a felek egyből előszerződést kötnek.

Az előszerződésben a feleknek meg kell határozniuk a későbbi szerződés lényeges feltételeit: a felek személyét, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló akaratot, az ingatlannak és a vételárnak a megjelölését. Ezen elemeknek a későbbi, végleges adásvételi szerződésben is szerepelniük kell, mivel ezek nélkül a szerződés nem jön létre, de természetesen ennél sokkal több mindent tartalmaz egy szakszerűen elkészített ingatlan adásvételi szerződés.

Ingatlan adásvételekor mind az elő, mind a végleges adásvételi szerződést írásba kell foglalni, hogy érvényes legyen.

Az előszerződés célja, hogy mindkét fél biztos legyen abban, hogy az adásvétel a megállapodásuk szerint fog végbe menni, amelynek komolyságát pénzátadással szokták biztosítani. Ez lehet előleg vagy foglaló, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket alkalmazzák.

Az előleg olyan összeg, amit előre átad a vevő. Ha bármely okból a végleges szerződést nem kötik meg, vagy azt felbontják, az összeg visszajár a vevőnek. Ebből következően nem is jelent biztosítékot egyik fél számára sem arra, hogy a másik fél teljesíteni fogja a szerződést, és nem áll el a szándékától.

Ezzel szemben egész más a helyzet, ha ugyanezt az összeget foglalóként adja át a vevő. Ekkor, ha a vevő a szerződés meghiúsulásáért felelős (pl. meggondolja magát), az átadott foglalót az eladó megtarthatja. Ha pedig az eladó a felelős, akkor a kapott foglaló visszaadásán felül a foglalóval azonos összeget köteles megfizetni a vevőnek, tehát összesen a foglaló dupláját kell visszaadnia. A foglaló rendszerint ugyanúgy a vételár egy része szokott lenni (tehát abba beszámít), mint az előleg.

A felek közötti szerződésben a törvény számos rendelkezésétől el lehet térni, ezért mindig kellő figyelemmel és alapossággal át kell tanulmányozni a szerződést, és szükség esetén kérjünk szakmai segítséget.

ügyészség.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.