Illetékfizetés a karácsonyi ajándékok után

2024. 01. 03., 10:10

A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A karácsonyi ajándékok jogi kérdéseiről szóló cikkünk 1. részében megnéztük, hogy melyek a karácsonyi ajándékozásra vonatkozó jogi szabályok. Azt is körbejártuk, hogy vissza lehet-e követelni a karácsonyi ajándékokat.

Illetékfizetés a karácsonyi ajándékok után

Általános szabály, hogy a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie az ajándék után. Bár a jogszabályok a karácsonyi ajándékra semmilyen külön illetékmentességet nem tartalmaznak, de az általános mentességek ebben az esetben is alkalmazhatók.

Illetékmentességet élvez az egyenesági rokonok közötti ajándékozás, továbbá a házastársak és a testvérek közötti ajándékozás. A karácsonyi ajándékozások nagy része e személyek között zajlik, különösen, ha az értékesebb ajándékokat vesszük figyelembe.

Nem mentes viszont az ajándékozási illeték alól az imént nem említett rokonok vagy a barátok közötti ajándékozás. Így például az élettársak közötti ajándékozás is eredményezhet illetékfizetési kötelezettséget a megajándékozott oldalán, mint ahogy a vőnek, anyósnak, sógornak adott ajándék is.

Szerencsére a törvény az ingó ajándékozást bizonyos értékhatár alatt mentesíti az illetékfizetés alól. Így mentes az ajándékozási illeték alól az ajándék, ha forgalmi értéke a 150.000,-Ft-ot nem haladja meg. Ez alól kivételt képez, ha az ajándékozásról okirat készült, például gépjármű ajándékozása esetén. Akkor nincs értékhatár, mindenképpen ajándékozás illetéket kell fizetni. Tehát nem érdemes az ajándékba kapott 500 000 forint értékű notebook-ról külön ajándékozási szerződést írni.

Mennyi lehet az illeték?

Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke. Az ingó ajándékokon ritkábban van teher, ezért a tiszta érték rendszerint megegyezik a forgalmi értékkel. A tiszta értéket egyébként úgy kell kiszámolni, hogy az ajándék forgalmi értékéből kivonjuk az ajándék tárgyát terhelő tartozások értékét. Például ingatlan ajándékozása esetén az ingatlant terhelő hiteltartozás vagy haszonélvezet értékét.

Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka. Lakástulajdon ajándékozása esetén az illeték a tiszta érték 9 százaléka.

Gépjármű ajándékozása esetén az illetéket a gépjármű kora és motorjának teljesítménye alapján kell kiszámolni. A gépjármű ajándékozási illetéke kétszerese annak az illetéknek, amelyet a gépjármű adásvétele esetén kellene fizetni.

Mi történik, ha a karácsonyi ajándékok hibásak?

A karácsonykor adott ajándék is szenvedhet minőségi hibában vagy más hiányosságban. Ilyenkor az ajándékozó felelős-e az ajándék hibájáért? Kötelezhető-e például az ajándék kicserélésére?

Alapvető szabály, hogy olyan szerződések esetén nem támasztható kellékszavatossági igény, amely szerződések ingyenesek, azaz nincs ellenszolgáltatás. Ezért a megajándékozott nem követelheti az ajándékozótól, hogy a hibásnak bizonyult ajándékot cserélje ki vagy javíttassa meg. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak, tehát pl. az ajándékozó vállalhat szavatosságot az ajándék hibájáért. 

A karácsonyi ajándékok és a jótállás

Bár az ajándékozóval szemben rendszerint nem lehet szavatossági igénnyel élni, azonban a megajándékozott helyzete nem reménytelen a hibás ajándék esetén sem. Az új tartós fogyasztási cikknek minősülő ingóságok jelentős részére jogszabály alapján kiterjed a kötelező jótállás (köznapi nevén garancia). Ennek feltétele, hogy a terméket vállalkozás értékesítette fogyasztó részére.

A kötelező jótállás fennállása a termék típusától és eladási árától függ. A kötelező jótállással érintett termékek körében nagy számban vannak olyanok, amelyeket karácsonykor is gyakran ajándékoznak. Például a 10.000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, elektromos konyhai kisgépek, órák, ékszerek, sporteszközök, számítógép, laptop, notebook, telefon, televízió stb.

A jótállás kapcsán érdemes tudni, hogy ha a termék továbbadásra került, akkor a jótállást az új tulajdonos érvényesítheti a kereskedővel szemben. Ha tehát az ajándékba kapott termék meghibásodik, akkor a megajándékozott a jótállási jeggyel saját maga fordulhat a kereskedőhöz a garanciális igénnyel. Például a termék javítását vagy cseréjét kérheti. Nem szükséges tehát, hogy az ajándék visszakerüljön az ajándékozóhoz, és ő érvényesítse a jótállást. Viszont az ajándékozónak mindenképp érdemes megőriznie az ajándékba adott termék jótállási jegyét és számláját, mert ezekre szükség lehet a termék hibája esetén.

Az előbb leírtak vonatkoznak arra az esetre is, ha a termék értékesítője önként vállalt jótállást a termékre, tehát nem kötelező jótállásról van szó.

Fontos, hogy a kötelező jótállás nem vonatkozik minden termékre. Így nem terjed ki a kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben fel nem sorolt termékekre, az értékhatár alatti termékekre és a használt termékekre sem.

A termékszavatosság

A megajándékozott az ingóságnak minősülő ajándék hibája esetén termékszavatossággal is élhet. Erre akkor van lehetőség, ha a terméket vállalkozástól vásárolta az ajándékozó magánszemély. Akkor lehet termékszavatossági igénnyel élni, ha az ajándék nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalkor irányadó minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Hasonlóan a jótálláshoz, a termékszavatosságot is jogosult a megajándékozott érvényesíteni a gyártóval szemben. A gyártótól a hibás termék kijavítását vagy kicserélését lehet kérni, amennyiben a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Gyártó alatt a termék előállítóját és forgalmazóját is érteni kell ebben az esetben.

A kellékszavatosság

Ha az ajándékba kapott termékre sem jótállás, sem termékszavatosság nem vonatkozik, akkor kellékszavatossági igénnyel is lehet élni. Azonban a kellékszavatossági igény csak azt illeti meg, aki a terméket megvásárolta, tehát az ajándékozót. Ebben az esetben indokolt lehet az ajándék visszaadása is az ajándékozónak, ami jogi értelemben az ajándékozási szerződés felbontását jelenti. Erre azért lehet szükség, mert a kellékszavatossági jogok gyakorlásához az ajándékozónak szüksége lehet a termékre, például a kijavítás, kicserélés, árleszállítás vagy elállás végrehajtása érdekében.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS