Így változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok

A termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja utólag, bizonyos feltételekkel csökkenthető, ha a vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható.

Az adóalap-csökkentés lehetőségének a nem adóalany partnerekkel szemben fennálló követelésekre való 2021. év eleji kiterjesztését követően, 2021. június 10-én hatálya lépett változásokat a Pénzügyminisztérium és a NAV szakértői foglalták össze.

A jogszabály-módosítás alapján – a korábbiaktól eltérően – az adóalapot csökkentő adóalany partnerére vonatkozó feltételek hatályukat vesztették, így az adóalap-csökkentésnek már nem feltétele, hogy:

• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője ne álljon csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,
• a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének az adószáma a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában ne legyen törölve,
• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig a NAV ne tájékoztassa az adóalanyt a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről.

Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az adóhatóság a felsorolt körülményeket – bár azok nem teljesülése nem zárja ki automatikusan az adóalap csökkentés végrehajthatóságát – az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban vizsgálja, mérlegeli és értékeli.

Az adóalap utólagos csökkentéséhez a továbbiakban a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük:

• a követelés az adóalany termékértékesítéséből, szolgáltatásnyújtásából fakad,
• a követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll,
• az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
• az adóalany az adóalap-csökkentésről a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
• az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt az adóalap-csökkentéssel érintett bevallás benyújtásakor,
• a termék, szolgáltatás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha az ügyletre vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,
• a termék, szolgáltatás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

Továbbá, az adóalany a bevallással egyidejűleg, az annak részét képező nyomtatványon nyilatkozik

• a behajthatatlan követeléskénti elszámolás okáról,
• azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza,
• az adóalap-csökkentés összegéről,
• a termék adóalany beszerzőjének, a szolgáltatás adóalany igénybevevőjének nevéről és adószámáról, valamint
• arról, hogy a követelés nem térült, nem térül meg.

A módosítás 2021. június 10-én lépett hatályba, de azokban az esetekben is alkalmazható, amikor 2016. január 1. és 2021. június 10. közé esik a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja.

Az adóalap-csökkentésre főszabály szerint a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jognak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti elévülési idején belül van lehetőség, önellenőrzés keretében.

2021. június 10-étől azonban az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelem útján érvényesítheti a behajthatatlan követelésre eső, általa megfizetett adó visszatérítését, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok az elévülési idő eltelte után következik be.

Az erre vonatkozó kérelmet akkor lehet benyújtani, ha az adóalap-csökkentés Áfa tv.-ben meghatározott feltételei teljesülnek, a vevő értesítésére vonatkozó feltétel kivételével. További feltétel, hogy a behajthatatlan követeléskénti elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésétől a kérelem benyújtásáig legfeljebb egy év telt el. Az adóalany a kérelmét – akár ellenőrzési eljárás során is – írásban terjesztheti elő a NAV-nál. Az egyéves határidő jogvesztő, azaz e határidő esetleges elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet benyújtani.

A kérelemben nyilatkozni kell

• a behajthatatlan követeléskénti elszámolás okáról,
• azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza,
• az adóalap-csökkentés összegéről,
• az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás-igénybevevő nevéről és adószámáról, valamint
• arról, hogy a követelés nem térült, nem térül meg.

Emellett a kérelemben be kell mutatnia az adóalanynak, hogy miért jogosult e különös adóvisszatérítési kérelmet benyújtani. Ez a következő, kérelemben ismertetett feltételek teljesülésével támasztható alá:

• a követelés behajthatatlanná vált (ennek keretében kell kitérni arra is, hogy ennek mi az oka, bekövetkezésének időpontja),
• a költségvetés felé az adó megfizetésre került,
• behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjában a kérdéses ügylet után keletkező adó megállapításához való jog elévült,
• az adó alapjának csökkentésére vonatkozóan az Áfa tv.-ben meghatározott anyagi jogi feltételek [77. § (7), (9), (11) bekezdés] egyébként teljesülnek, azzal, hogy az adóalany a 77. § (9) bekezdésében foglaltakról a kérelemben nyilatkozik.

A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Ha az adó-visszatérítés után az adóalanynak a korábban behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik, akkor a megtérített ellenértékre vagy részellenértékre jutó adót köteles visszafizetni. Ezt az összeget az adóalany fizetendő adót növelő tételként a megtérítés időszakára benyújtott bevallásában köteles szerepeltetni.

A különös adóvisszatérítési kérelem akkor nyújtható be – akár 2021. június 10-én folyamatban levő ellenőrzés alatt is – ha az az ok, ami a behajthatatlan követeléskénti elszámolásra alapot ad

• 2021. június 10-én vagy utána következett be, vagy
• 2021. június 10-e előtt következett be, de legkorábban 2020. június 10-én vált behajthatatlanná. Ebben az esetben a kérelmet 2021. december 7-éig lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő.

A NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége” címmel és 2021. január 22-én a „Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok” címmel megjelent tájékoztatókban foglaltak egyebekben továbbra is alkalmazhatók.

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály