Hogyan tovább, katás egyéni vállalkozók?

2021. 03. 17., 14:30

A 2021. január 1-jétől életbe lépett kata szigorítások kihívás elé állítják a kisadózókat és partnereiket, akik a NAV idei tervezete alapján szigorúbb ellenőrzésekre is számíthatnak. Sok vállalkozó számára ugyanakkor még kérdéses lehet, hogy milyen lehetőségei vannak, ha a szabályozási változások miatt másik adónemet kell választania. A K&H szakértői összegyűjtötték, hogy kinek lehet érdemes váltani, és ha erre kerül a sor, milyen egyéb adózási formák állnak a jelenlegi katások rendelkezésére.

A kata adózás 2021. január 1-jén életbe lépett szigorítása egyaránt kihívás elé állíthatja a kisadózókat és partnereiket. A szabályozás értelmében az idei évtől többek között 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. „Katás ügyfeleinket látva azt tapasztaljuk, hogy bár tavaly év végén számos kisadózó váltott adózási formát, ez a kérdés még idén is sokak számára okozhat fejtörést. Az érintetteknek ráadásul különösen oda kell figyelniük, mivel a NAV 2021-re vonatkozó ellenőrzési tervében kiemelt figyelmet fog fordítani a katás vállalkozók és partnereik vizsgálatára” – foglalta össze a tapasztalatokat Kökény Roland, a K&H kkv marketing és támogatás vezetője.

Kinek érdemes katázni?

„A kata adózás továbbra is jó opció lehet azok számára, akik – belföldre vagy külföldre történő számlázástól függetlenül – magánszemélynek számláznak. Továbbá azoknak sem érdemes váltani, akiknek az éves árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, és nem származik több mint 3 millió forint értékű bevételük egy kifizetőtől vagy kapcsolt vállalkozástól, ahol többek között többségi tulajdon vagy közös ügyvezetés áll fenn. Azoknak a kisadózóknak viszont, akik nem tartoznak bele a fent említett kategóriákba, és az idei évet még katásként kezdték, el kell dönteniük, hogy milyen más adózási formát választanak. Az alábbi szempontok abban segíthetnek, hogy az egyes esetekben mit érdemes mérlegelni. Fontos azonban kiemelni, hogy mivel minden kisadózó helyzete egyedi, mindenképpen javasolt szakértővel egyeztetni a váltás előtt. Hiszen mindegyik vállalkozási forma és adózás nagyban függ a várható bevételtől, elszámolható költségektől és az igénybe vehető kedvezményektől” – összegezte Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja, a Vállalkozás Okosan alapítója és vezető tanácsadója.

Egyéni vállalkozóknak: átalányadó vagy tételes költségelszámolás

Amennyiben egy katás egyéni vállalkozó adózási formát szeretne váltani, akkor az átalányadó vagy a tételes költségelszámolás közül választhat. Az átalányadó esetében az adózás a bevétel alapján történik, az adót és a járulékokat pedig egy meghatározott értékhatárig - az alapesetben évi 15 millió forintig – a bevétel 60 százaléka után kell megfizetni. Előnye, hogy év közben is bármikor választható, arra azonban figyelni kell, hogy az alapesetben, a nettó 15 millió forintos bevételi értékhatárt időarányosan ne haladjuk meg. A másik alternatívát jelentő tételes költségelszámolás esetében a kiadásokat költségszámlákkal kell igazolni, és az így gyűjtött, kizárólag a vállalkozás érdekében felmerülő, elismert költségek csökkentik a bevételt, a nyereségadó pedig ezen különbözet után fizetendő. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy az osztalékadót is fizetni kell, és ha nem rendelkezünk máshol biztosítási jogviszonnyal, akkor a minimálbér vagy garantált bérminimum utáni további adó és járulék is a vállalkozót terheli.

Társas vállalkozásoknak: társasági adó vagy kisvállalati adó (kiva)

Azok, akik társas vállalkozással rendelkeznek, szintén két lehetőség közül választhatnak. Egyrészt áttérhetnek a társasági adóra: ebben az esetben a bevétel és a költség különbözete után kell adózni, de osztalékot nem kötelező kivenni a cégből, így osztalékadó sincs. Illetve ha nincs máshol biztosítási jogviszony, a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni adót és járulékot a vállalkozónak kell fizetni. A másik opció a kisvállalati adó (kiva) amely előnye, hogy nincs nyereségadó, valamint a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett az alacsonyabb kiva fizetendő, amit ha a tulajdonosok kiveszik a nyereséget, akkor a szokásos mértéken felül, az osztalék után is meg kell fizetni. Azoknak érdemes tehát ezt a megoldást választani, akik több munkavállalót alkalmaznak, a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, továbbá nem vesznek fel osztalékot és bankszámlán történnek pénzmozgások.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS