A hazai piacon elérhető számos ösztönző hatására az utóbbi időben Magyarországon is megfigyelhető az elektromos járművek fokozódó térnyerése. Ilyen ösztönzők lehetnek az egyes adókedvezmények, adómentességek, vagy az elektromos autók vásárlásához biztosított vissza nem térítendő állami támogatások. A Deloitte szakértői ezeket a kedvezményeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó leggyakoribb adózási kérdéseket foglalták össze.
A közlekedés zöldítésében, a környezetkímélő megoldások terjedésében kiemelt szerepe van annak, hogy számos kedvezmény és támogatás érhető el a vásárlók számára a környezetkímélő gépjárművek megvásárlásához. Ezen kedvezmények a magasabb fogyasztói ár ellenére is az elektromos autók vásárlása irányába mozdíthatják el a fogyasztókat.
A vásárlók körében nagy népszerűség övezte az elektromos autók vásárlásához 1,5 vagy akár 2,5 millió forint összegű állami hozzájárulásra kiírt pályázatokat, amelyet a vevők az állami támogatási programban regisztrált kereskedők listáján szereplő kereskedőknél érvényesíthetnek. Az állami támogatás folyósításának azonban nyertes pályázat esetén is lehetnek buktatói, a folyósításnak ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a támogatás formailag és tartalmilag is megfelelő számlázása. A hibás, hiányos számlázás könnyen az állami támogatás folyósításának megtagadásához vezethet, erre tekintettel elengedhetetlen a kereskedők megfelelő számlázási gyakorlatának kialakítása.
Ugyancsak vásárlásösztönző, ezáltal gazdaságélénkítő hatása van, hogy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott környezetkímélő gépjárművek esetében a jogalkotó mentességet biztosít az egyszeri regisztrációs adó, illetve a cégautó adó fizetési kötelezettség alól. Figyelni kell azonban arra, hogy a két adómentesség alkalmazhatóságának köre nem egyezik meg. Míg a regisztrációs adó törvény szűkebb körben, tipikusan a tisztán elektromos autók esetén, addig a cégautó adó tágabb körben biztosít adómentességet a környezetkímélő autók kapcsán.
A környezetkímélő, különösen az elektromos meghajtású autók terjedésére reagálva a kapcsolódó infrastruktúra is folyamatos fejlesztés, bővítés alatt áll. Ennek keretében egyre több töltőállomás jelenik meg közterületeken, benzinkutakon, bevásárlóközpontokban vagy akár a munkáltatók parkolójában. „Ezt a növekvő piaci igények mellett az is indokolhatja, hogy az elektromos töltőállomások építésének elősegítésére a társasági adó törvény bizonyos feltételek teljesülése esetén adóalap-csökkentő tétel formájában nyújt támogatást, míg az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás, felújítás megvalósítása és üzemeltetése esetén társaságiadó kedvezmény igénybevételére nyílik lehetőség. Előbbi összege töltőállomásonként akár 20 millió eurónak, míg utóbbi mértéke 15 millió eurónak megfelelő forintösszegben került maximalizálásra” – mondta el Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Fontos azonban kiemelni, hogy egy 2020. év végi törvénymódosítás eredményeként az adókedvezmény személygépkocsik esetében történő igénybevételére főszabály szerint már nincs mód, amely alól csupán egyes vegyes használatú személygépkocsik képeznek kivételt. A haszongépjárművek esetén a kedvezmény érvényesíthetőségét a módosítás nem érintette.
Az elektromos autók használatát és népszerűségét tovább növeli az elektromos autókhoz kapcsolódó egyes szolgáltatási elemeknek a juttatási rendszerbe történő beépítése. Ilyen lehet például a munkavégzés helyén, ingyenesen biztosított töltési lehetőség vagy az elektromos autók számára történő parkolóhelyek biztosítása, de a napjainkban népszerű autómegosztó szolgáltatások (carsharing) juttatása is egyre elterjedtebb a cafeteria rendszerek keretein belül.
Általánosan elmondhatjuk, hogy az autó és ezen belül is az elektromos autó használatának, valamint az ehhez kapcsolódó juttatások kapcsán minden esetben javasolt a társaság vagy a magánszemély esetleges adókötelezettségeinek (pl. szja, járulék és szocho kötelezettségek) vizsgálata.
A fentieken túl felmerülhet juttatásként az is, hogy a munkáltató az üzleti célokra (is) használt elektromos autó otthoni töltéséhez szeretne hozzájárulni. Ennek kapcsán további kérdésként merülhet fel például, hogy a felvett árammennyiség mely részét hasznosítja a munkavállaló üzleti célból, mennyit fordít magánhasználatra, és hogy mindezt hogyan lehet dokumentálni.
„Az elektromos autók terjedésével párhuzamosan azonban számos kérdéssel és bizonytalansággal is találkozunk a piacon, különös tekintettel arra, hogy az elektromobilitási szektor jelentős növekedésére viszonylag rövid időn belül került sor, amelyet a jogalkotás, illetve a joggyakorlat még nem tudott egészében lekövetni” – mondta el Dan Béla, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.
Az elektromos autók adózásával kapcsolatos bizonytalanságot jól szemlélteti, hogy már önmagában a töltésnek a termékként vagy szolgáltatásként való minősítése is vitatott. A megfelelő minősítésnek azonban elengedhetetlen szerepe van a helyes adókezelés meghatározása szempontjából, egy téves következtetés jelentős kockázatot hordozhat az adózók számára.
Nem mindegy például az elektromos töltés áfa rendszerbeli termékként vagy szolgáltatásként történő minősítése már a beszerzéshez kapcsolódó áfa levonhatósága szempontjából sem, hiszen míg szolgáltatáskénti minősítés esetén – korlátozásokkal ugyan, de – lehetőség van az áfa levonási jog gyakorlására, addig a termékként történő minősítés esetén ez kizárt. Ezen túl a termékkénti minősítésnek az elektromos autózást népszerűsítő ingyenes töltési lehetőség tekintetében is nagy jelentősége van, hiszen egyik oldalról a fogyasztók számára csalogató ingyenes töltési lehetőség a másik oldalon adófizetési kötelezettséget generálva jelentős költséget eredményezhet az azt népszerűsítő társaságoknak.
A helyes minősítést követően is számos kérdés merül fel, ami abból is fakad, hogy az elektromos autók fokozódó térnyerésével, valamint a kapcsolódó infrastruktúra bővülésével folyamatosan alakul, változik a piac is. Ennek kapcsán egyre nagyobb számban jelennek meg az elektromobilitási szektor különböző szereplői, mint a töltőállomás üzemeltetők vagy az elektromobilitási szolgáltatók, amely felek közötti viszonyok, illetve ügyletek adózási szempontból történő minősítése is kérdéseket vethet fel.
„Tapasztalható, hogy az elektromos autók népszerűsége robbanásszerű növekedésén megy keresztül, amellyel párhuzamosan azonban számos kérdés is felmerül a szektorban. Az ezekben rejlő esetleges adókockázatok elkerülése érdekében mindenképp javasolt az elektromos autók térnyerésének szabályozását az adózásban is nyomon követni” – tette hozzá Dan Béla.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.