A legfontosabb tudnivalókat Süli Szilvia, az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet alapján 2023. július 1-sejétől az Szja törvény szerint kamatjövedelmet – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 424/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A jelenlegi tervek szerint 2023. november 26-ig tart a veszélyhelyzet, de nem lehet kizárni, hogy annak időtartamát újra meghosszabbítják.
Míg a többi külön adózó jövedelem esetén, ahol felmerül szocho-fizetési kötelezettség (osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem), az adófizetésnek van felső korlátja, addig a kamatjövedelem utáni szochót korlát nélkül meg kell fizetni – hangsúlyozza friss bejegyzésében Süli Szilvia adótanácsadó, az RSM Hungary menedzsere.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes Szja törvény szerinti kamatjövedelmek, mikortól vonnak maguk után szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettséget:
A 2023. június 30-át követően szerzett papírok esetében érdemes megemlíteni, hogy az Szja törvény szerinti kamatjövedelemnek minősülő hozam után a szochót akkor is meg kell fizetni, ha az értékpapírt EGT tőzsdére bevezették (míg EGT tőzsdére bevezetett értékpapír után fizetett osztaléknak minősülő hozam után nincs szocho-fizetési kötelezettség).
Ugyancsak a május 31-én megjelent Magyar Közlönyben látott napvilágot az a kormányrendelet is, amelyik előírja a magyarországi székhelyű hitelintézetek számára, hogy 2023. október 1. és 2023. december 31. között egy alkalommal küldjenek figyelemfelhívó értesítést a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára, amelyben bemutatják, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki a megadott időszakban 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott állampapírt vásárolt és folyamatosan tartott.
A fenti intézkedéseknek egy beazonosítható célja, hogy a magánszemélyeket állampapírok vásárlásárra ösztönözze. Tekintettel arra, hogy a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet továbbra sem kell jövedelemként figyelembe venni, így azt nem terheli sem szja-, sem szocho-fizetési kötelezettség.
A fenti intézkedések olyan következményekkel is járhatnak, hogy egyre többen fognak tartós befektetési szerződést (TBSZ) kötni. Ugyanis a tartós befektetési szerződésnek is van olyan formája, ahol a TBSZ számlára a szerződéskötés évében befizetett összeget értékpapírok szerzésére lehet fordítani, és az értékpapírokat tetszőleges alkalommal lehet adni-venni, a tartós befektetésből származó jövedelmet pedig nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, még abban az esetben sem, ha a tartós befektetési szerződés rövid időn belül felmondásra kerül.
A 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet által bevezetett szocho-fizetési kötelezettség kizárólag az Szja törvény 65.§-a szerinti kamatjövedelmekre vonatkozik – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével –, így az Szja törvény 67/B. §-ában szabályozott tartós befektetésből származó jövedelmet semmilyen módon nem érinti. A tartós befektetésből származó jövedelmet továbbra is legfeljebb 15 százalék személyi jövedelemadó terhelheti.
Ezt akkor kell megfizetni a pozitív adóalap után, ha a lekötést a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg a magánszemély befektető. A személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék a hároméves lekötési időszak végén, továbbá akkor, ha a magánszemély a lekötést a hároméves lekötési időszak után, de az ötéves lekötési időszak lejárta előtt szakítja meg. Amennyiben pedig a magánszemély a befektetést a lekötés évét követő öt adóévben nem veszi fel, akkor egyáltalán nem merül fel adófizetési kötelezettség, és a jövedelmet nem is kell az szja bevallásban szerepeltetni.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”