Használtcikk értékesítése magánszemélyként: a legfontosabb tudnivalók

2023. 05. 15., 16:15

A NAV ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jellemzően a saját, használt termékeiket (pl. gyermekruhát, egyéb ruhaneműt) értékesítő magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy ezen értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e őket adókötelezettség, és ha igen, pontosan mi. Az adóhivatal szakértői ezért csokorba szedték a legfontosabb szabályokat.

1. Bizonylatkiállítás

Az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani. Mivel azonban a saját használtcikkeiket értékesítő magánszemélyek nem áfaalanyok, nem számlát vagy nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, ezt az eladó saját belátása szerint alakíthatja ki, de fontos, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza:

  • az eladott cikk megnevezése;
  • sorszám vagy más azonosító;
  • a vevő magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
  • az eladó magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
  • ha a bizonylat kiállítója nem azonos az eladóval, akkor a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha van – adóazonosító jele, adószáma,
  • a kiállítás időpontja;
  • az értékesített áru megnevezése (például gyermekruha), a bevétel összege;
  • a nyilvántartásban rögzítés időpontja;
  • ha a bizonylaton több adásvétel is szerepel, akkor az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok, valamint az időszak megjelölése;
  • minden olyan további adat, amely szükséges lehet az esetleges adózáshoz, annak ellenőrzéséhez.

A készpénzes bevételek bizonylatolására a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat is megfelelő.

2. Nyilvántartás-vezetés

Azért, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban kell-e adóznia, a megszerzett bevételeit összesítenie, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartás készítésekor célszerű a bizonylat kiállítására vonatkozó szabályokból kiindulni, tehát, ha az összesítés a bizonylat valamennyi adatát áttekinthetően tartalmazza, a nyilvántartás a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal szempontjából is elfogadható lesz.

Ezeket az adatokat a nyilvántartásnak

  • időrendben,
  • folyamatosan vezetve,
  • ellenőrizhetően kell tartalmaznia.

A bizonylatot és a nyilvántartást az értékesítéstől számítva hat évig meg kell őrizni, ez az elrontott bizonylatokra is vonatkozik.

3. Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Bevétel – költség = jövedelem.

Eladási ár – (vételi ár + értéknövelő beruházás + eladással kapcsolatos kiadás) = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használtcikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania.

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem.

Természetesen a fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk értékesítéséből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik és az a külön adózó jövedelmek között szerepel.

Ha a használtcikk értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít és az ebből származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között szerepeltetendő. Gazdasági tevékenységnek az számít, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azzal jár, és a tevékenység végzése független formában történik. Megjegyzendő, hogy a gazdasági tevékenységet folytató magánszemély az Áfa tv. alanyává  válik. Ebben az esetben az adóhatóságnál áfaalanyként be kell jelentkezni, és a tevékenység folytatása során az Áfa tv. szabályait is figyelembe kell venni. Így termékértékesítésről az Áfa tv-ben meghatározott bizonylatot, azaz számlát, vagy amennyiben annak Áfa tv-ben meghatározott feltételei fennállnak, nyugtát kell kiállítani, továbbá ha bejelentkezéskor nem választott alanyi adómentességet, az áfabevallási kötelezettség is fennáll.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 16:20
A gyenge 2023-as év után 2024-ben elindult élénkülés 2025-ben határozott növekedéssé erősödött a hazai lakáspiacon. A Duna House i szakértői szerint ezzel együtt is óvatos optimizmus lengi be a 2026-os ingatlanpiaci kilátásokat: a támogatott hitelek továbbra is élénk keresletet biztosítanak, miközben a 2025-ben megugró árak visszafoghatják a tranzakciószámokat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS