Használtcikk értékesítése magánszemélyként: a legfontosabb tudnivalók

2023. 05. 15., 16:15

A NAV ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jellemzően a saját, használt termékeiket (pl. gyermekruhát, egyéb ruhaneműt) értékesítő magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy ezen értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e őket adókötelezettség, és ha igen, pontosan mi. Az adóhivatal szakértői ezért csokorba szedték a legfontosabb szabályokat.

1. Bizonylatkiállítás

Az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani. Mivel azonban a saját használtcikkeiket értékesítő magánszemélyek nem áfaalanyok, nem számlát vagy nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, ezt az eladó saját belátása szerint alakíthatja ki, de fontos, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza:

  • az eladott cikk megnevezése;
  • sorszám vagy más azonosító;
  • a vevő magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
  • az eladó magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
  • ha a bizonylat kiállítója nem azonos az eladóval, akkor a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha van – adóazonosító jele, adószáma,
  • a kiállítás időpontja;
  • az értékesített áru megnevezése (például gyermekruha), a bevétel összege;
  • a nyilvántartásban rögzítés időpontja;
  • ha a bizonylaton több adásvétel is szerepel, akkor az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok, valamint az időszak megjelölése;
  • minden olyan további adat, amely szükséges lehet az esetleges adózáshoz, annak ellenőrzéséhez.

A készpénzes bevételek bizonylatolására a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat is megfelelő.

2. Nyilvántartás-vezetés

Azért, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban kell-e adóznia, a megszerzett bevételeit összesítenie, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartás készítésekor célszerű a bizonylat kiállítására vonatkozó szabályokból kiindulni, tehát, ha az összesítés a bizonylat valamennyi adatát áttekinthetően tartalmazza, a nyilvántartás a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal szempontjából is elfogadható lesz.

Ezeket az adatokat a nyilvántartásnak

  • időrendben,
  • folyamatosan vezetve,
  • ellenőrizhetően kell tartalmaznia.

A bizonylatot és a nyilvántartást az értékesítéstől számítva hat évig meg kell őrizni, ez az elrontott bizonylatokra is vonatkozik.

3. Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Bevétel – költség = jövedelem.

Eladási ár – (vételi ár + értéknövelő beruházás + eladással kapcsolatos kiadás) = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használtcikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania.

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem.

Természetesen a fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk értékesítéséből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik és az a külön adózó jövedelmek között szerepel.

Ha a használtcikk értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít és az ebből származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között szerepeltetendő. Gazdasági tevékenységnek az számít, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azzal jár, és a tevékenység végzése független formában történik. Megjegyzendő, hogy a gazdasági tevékenységet folytató magánszemély az Áfa tv. alanyává  válik. Ebben az esetben az adóhatóságnál áfaalanyként be kell jelentkezni, és a tevékenység folytatása során az Áfa tv. szabályait is figyelembe kell venni. Így termékértékesítésről az Áfa tv-ben meghatározott bizonylatot, azaz számlát, vagy amennyiben annak Áfa tv-ben meghatározott feltételei fennállnak, nyugtát kell kiállítani, továbbá ha bejelentkezéskor nem választott alanyi adómentességet, az áfabevallási kötelezettség is fennáll.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS