Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot. Jöhet egy új kutatás-fejlesztési támogatás, szigorodnak az energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezmény szabályai. A változások mellett egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb változásokat.
„Egyértelmű, hogy jelentős változásokat hoz a következő adóév. Új kedvezmények, megemelt támogatási keretek lesznek elérhetőek viszont több esetben jóval szigorúbb feltételek mellett. A hazai cég- és pénzügyi vezetők elemi érdeke, hogy megismerjék a változásokat. A jogszabályi megfelelés mellett ugyanis a versenyképességet érdemben befolyásoló tényező lehet, ha egy cég képes lesz élni az új lehetőségekkel” – mondta Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Egy új, az adózó választása szerint alkalmazható K+F adókedvezményt vezethet be a kormány, amely akár alternatívája is lehet a már ismert támogatásoknak. Az igényelhető energiahatékonysági adókedvezmény mértéke kétszeresére nő, már 30 millió eurónak megfelelő forintösszegig terjedhet. Párhuzamosan azonban jelentősen szigorodik a szabályrendszer is. A hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény mértéke szintén emelkedik. A beruházás helyszínétől függően a mértéke jelenértéken 24,75-49,5 millió euró is lehet.
A reklámadó felfüggesztése 2024. december 31-ig érvényben marad. Továbbra sem kell alkalmazni az eljárási, illetve a szankciós rendelkezéseket sem. Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése is, aminek jegyében 2024. január 1-jétől először a hírközlési vezetékek kerülnek ki az adó tárgyi hatálya alól. Majd 2025. január 1-jétől, a törvény hatályon kívül helyezésével megszűnik a közműadó-kötelezettség. A kiskereskedelmi adó viszont velünk maradhat, és megjelenik a 12 hónapnál rövidebb tört adóév esetében az arányosítás.
2024-től az állami adó-és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok felhasználásával elkészíti és kiajánlja az áfa bevallások tervezeteit is. A jövőben így már három különféle módon lehet teljesíteni az áfa bevallási kötelezettséget. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-Áfa kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Az USA-HU adóegyezmény 2024. január 1-jétől hatályát veszti, ezzel összefüggésben több előírás is módosul. Nem ez azonban ez egyetlen változás a nemzetközi együttműködésekben. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere jövőre Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó. Több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is (például Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna).
Tisztán belföldi vállalatcsoportokra is vonatkozhat a globális minimumadó, amitől a hatásvizsgálat szerint 96,5 milliárd forint költségvetési többletbevételt vár a Kormány. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót.
A kiemelt területek mellett is számos ponton hozhat változást a javaslatcsomag. Módosulnak például a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és nem utolsó sorban érdemi változás történhet a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában is.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.