Éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele

2023. 11. 28., 17:55

Az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem a vállalat pénzügyi átláthatóságának és hitelességének alapja. A beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírsággal, adószámtörléssel, kényszertörléssel, a vezető tisztségviselő eltiltásával, illetve nagyon szélsőséges esetben bűntetőeljárás megindításával is járhat – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének fontossága

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles a működéséről, a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárása után könyvvezetéssel alátámasztott, magyar nyelvű beszámolót készíteni és annak közzétételéről és letétbe helyezéséről gondoskodni a Számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően – írja blogbejegyzésében dr. Végvári Tamás, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető tanácsadója.

A beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járthat, ezért komolyan kell venni az adóhatóság harmincnapos határidejű beszámoló letétbe helyezési és közzétételi felhívását és soron kívül elkészíteni és közzétenni a beszámolót.

Jogkövetkezmények és bírságok a beszámoló letétbehelyezésének elmulasztása esetén

1. Mulasztási bírság

Ha a társaság az adóhatósági felhívásban foglalt letétbe helyezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az adóhatóság újabb 30 napos határidő kitűzésével és 200.000 forint mulasztási bírság kiszabásával ismételten felhívást kezdeményez a beszámoló letétbehelyezési kötelezettség teljesítésére.

2. Adószám törlése – törlés a cégjegyzékből

Amennyiben a társaság a beszámoló letétbehelyezési kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság a cég adószámát törli és erről a cégbíróságot értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

Fontos tudni, hogy nem lehet törölni az adószámot abban az esetben, ha a társaság a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé. Ellenkező esetben azonban a cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, melynek keretében törlik a céget a cégjegyzékből.

3. Következmények a vállalatvezetőkre nézve

A beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása a cég megszűnésén túl, további súlyos következményekhez is vezethet.

A cégbíróság ugyanis eltiltja a cég

• a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét,
• korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját),
• korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját.
Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

4. Hitelezői követelések megtérítése

A vállalkozás megszűnésén túl a hitelezői érdekek sérelmét kell vélelmezni abban az esetben, ha a felszámolás kezdő időpontja előtt a vezető tisztségviselő nem gondoskodott a vállalkozás pénzügyi beszámolójának közzétételéről. Ekkor a mulasztó tisztségviselőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezését követően a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el ügyvezetési feladatait. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akár a hitelezők ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhető.

Megelőzés és megfelelő eljárás a beszámoló letétbe helyezése és közzététele során

A legfontosabb, hogy minden értintett társaság időben és szabályszerűen készítse el, tegye közzé és helyezze letétbe a beszámolót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS