Körülbelül két évtizede merült fel először a társasági adózás EU-n belüli egységesítésének ötlete, kidolgozott irányelv-tervezettel és konkrét javaslatokkal azonban először csak 2011-ben állt elő az Európai Bizottság. A közös konszolidált társaságiadó-alap („CCCTB" – common consolidated corporate tax base) ötlete akkor nem kapott egységes pozitív fogadtatást, a tagállamok végül nem jutottak konszenzusra a javaslatot illetően, főként az egyedi adóztatási szuverenitásuk és gazdasági érdekeik miatt.
A Luxemburg Leaks pénzügyi botránya után azonban a javaslat ismét napirendre került, kiegészülve bizonyos agresszív adótervezés és adókikerülés elleni sémákkal is. A megkezdett egyeztetések és irányok folytatását és megvalósítását a legfontosabb gazdasági és adózási célok között határozta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a gazdasági biztos Paolo Gentiloni számára.
A CCCTB fő célja egy modern, igazságos és versenyképes társasági adózási környezet kialakítása, amelytől a Bizottság a munkahelyek és befektetések bővülését, továbbá az adóelkerülések csökkenését várja. A CCCTB-t minden nagy nemzetközi cégcsoportnak kötelezően alkalmaznia kellene. A szabályozás az adóztatás egyszerűsítését eredményezné, hiszen az adóalap meghatározásának szabályait egységesítené, illetve konszolidálná azt csoportszinten, így akár az adminisztrációs költségek csökkenését is eredményezheti hosszabb távon.
„A CCCTB megközelítés a csoportszinten megállapított adóalapot egy mesterséges formula alapján osztaná szét a csoportcégek között, felrúgva, de legalábbis torzítva a jelenleg alkalmazott transzferárazási elveket. A javasolt formula alapvetően három pillérre épül: munkaerő (bérköltség vagy munkavállalók száma), eszköz-érték és értékesítési volumen – azonban egy negyedik faktor, az "adat" figyelembevételére is vannak javaslatok” – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CCCTB minden tagállamra történő harmonizációja meglehetősen nagy feladat, ezért két lépcsőben valósulna meg, az OECD által más munkacsoportokban már javasolt módon. Az első lépcső a társaságiadó-alap egységes meghatározása, a szabályok egységesítése, míg a második lépcső az egységes szabályok szerint megállapított adóalapok konszolidálásának és visszaallokálásának bevezetése.
„A formulát meghatározó faktorok fényében a CCCTB bevezetése elsősorban a kisebb, nem eszköz- és munkaerőigényes iparágak otthonának számító országokat érinti majd kedvezőtlenül, mint például Írország, Luxemburg, Málta, akik adóbevételtől eshetnek el. A legnagyobb nyertesei pedig az erős gyártó- és termelőiparágakról híres tagállamok lesznek, többek között Németország, Franciaország, Olaszország” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az Ursula Von der Leyen által újra elővett és határozottan támogatott CCCTB meglehetősen ambiciózus célnak tűnik, amelyhez a tagállamok közötti érdekellentétek miatt minden bizonnyal göröngyös út vezet majd.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.