EU: napirenden a közös konszolidált társaságiadó-alap

2020. 01. 20., 14:30

Körülbelül két évtizede merült fel először a társasági adózás EU-n belüli egységesítésének ötlete, kidolgozott irányelv-tervezettel és konkrét javaslatokkal azonban először csak 2011-ben állt elő az Európai Bizottság. A közös konszolidált társaságiadó-alap („CCCTB" – common consolidated corporate tax base) ötlete akkor nem kapott egységes pozitív fogadtatást, a tagállamok végül nem jutottak konszenzusra a javaslatot illetően, főként az egyedi adóztatási szuverenitásuk és gazdasági érdekeik miatt.

A Luxemburg Leaks pénzügyi botránya után azonban a javaslat ismét napirendre került, kiegészülve bizonyos agresszív adótervezés és adókikerülés elleni sémákkal is. A megkezdett egyeztetések és irányok folytatását és megvalósítását a legfontosabb gazdasági és adózási célok között határozta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a gazdasági biztos Paolo Gentiloni számára.

A CCCTB fő célja egy modern, igazságos és versenyképes társasági adózási környezet kialakítása, amelytől a Bizottság a munkahelyek és befektetések bővülését, továbbá az adóelkerülések csökkenését várja. A CCCTB-t minden nagy nemzetközi cégcsoportnak kötelezően alkalmaznia kellene. A szabályozás az adóztatás egyszerűsítését eredményezné, hiszen az adóalap meghatározásának szabályait egységesítené, illetve konszolidálná azt csoportszinten, így akár az adminisztrációs költségek csökkenését is eredményezheti hosszabb távon.

„A CCCTB megközelítés a csoportszinten megállapított adóalapot egy mesterséges formula alapján osztaná szét a csoportcégek között, felrúgva, de legalábbis torzítva a jelenleg alkalmazott transzferárazási elveket. A javasolt formula alapvetően három pillérre épül: munkaerő (bérköltség vagy munkavállalók száma), eszköz-érték és értékesítési volumen – azonban egy negyedik faktor, az "adat" figyelembevételére is vannak javaslatok” – hangsúlyozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CCCTB minden tagállamra történő harmonizációja meglehetősen nagy feladat, ezért két lépcsőben valósulna meg, az OECD által más munkacsoportokban már javasolt módon. Az első lépcső a társaságiadó-alap egységes meghatározása, a szabályok egységesítése, míg a második lépcső az egységes szabályok szerint megállapított adóalapok konszolidálásának és visszaallokálásának bevezetése.

„A formulát meghatározó faktorok fényében a CCCTB bevezetése elsősorban a kisebb, nem eszköz- és munkaerőigényes iparágak otthonának számító országokat érinti majd kedvezőtlenül, mint például Írország, Luxemburg, Málta, akik adóbevételtől eshetnek el. A legnagyobb nyertesei pedig az erős gyártó- és termelőiparágakról híres tagállamok lesznek, többek között Németország, Franciaország, Olaszország” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az Ursula Von der Leyen által újra elővett és határozottan támogatott CCCTB meglehetősen ambiciózus célnak tűnik, amelyhez a tagállamok közötti érdekellentétek miatt minden bizonnyal göröngyös út vezet majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS