Eredményesek az ügyészség felhívásai, javítják a hibákat a webáruházak

2024. 02. 23., 14:10

A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt; a felhívások zöme eredményes volt – tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései – más szervezetek mellett – az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében.

A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna, felhívja a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére. A Fővárosi Főügyészség és a vármegyei főügyészségek 2023. II. félévében webáruházat működtető vállalkozások online tájékoztatása miatt 67 esetben éltek ilyen felhívással. A vállalkozások túlnyomó része a felhívásnak eleget tett és a törvénysértő tájékoztatást kijavította.

Tipikus hibaként fordult elő az, hogy tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást, hogy a jótállási idő egy év. Az egyéves határidő azonban csak a 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 000 forint vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a kötelező jótállási idő.

A tájékoztatások egy jelentős része tartalmazta azt is, hogy ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelentétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. A jogszabályi rendelkezések alapján azonban ennek hiányában is érvényesíthet a fogyasztó például hibás teljesítés miatti kártérítési igényét.

Szintén rendszeresen előforduló hiba volt az is, hogy ha a fogyasztó a vásárlástól 14 napon belül elállt, azaz a terméket visszaküldte, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalta a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség visszafizetését. A jogszabály alapján azonban a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie.

A jogszabályok alapján a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a kötelező peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ennek ellenére gyakori hibaként fordult elő, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. A nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben ezen a felületen lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni.

Ugyancsak tipikus hibaként jelentkezett, hogy a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást adott, és kizárólag a saját székhelye szerinti békéltető testületet tüntette fel, nem pedig valamennyit, nehezítve ezzel a fogyasztói jogérvényesítést.

 

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS