Ennyi ideig is eltarthat egy örökölt ingatlan eladása

2021. 08. 17., 17:00

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint az örökölt ingatlan értékesítése még mindig az egyik legfőbb ok, ha a tulajdonos eladásra kínálja lakását. A koronavírus okozta járványügyi helyzetben sajnos ez nem is meglepő. A júliusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 17-18 százalékos arányban keltek ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 3, illetve 8 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az eladók motivációját tekintve, az idei első félévben rendszerint nagyobb volt a különbség a két földrajzi terület között. Folyamatos tendencia volt, hogy a vidéki eladók 25 százaléka bocsájtotta áruba örökségét. Budapesten nagyon volt a szórás (13-26 százalék), de összességében kevesebben váltak meg ingatlanjuktól, mint vidéken. Ennek legfőbb oka a fővárosi lakások értéke jóval magasabb, így ideális hosszútávú befektetési lehetőséget kínálnak. Míg a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén „mindössze” 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok.

„Napjainkban különösen nagy kincsnek számít a saját ingatlan Budapesten. Éppen ezért kisebb arányban adnak túl rajta, inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt" – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

„Ugyanakkor az se egyedi eset, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája lakja be az adott ingatlant. A korábbi évek trendje azt mutatta, hogy vidéken sokkal kevesebben telepedtek volna le hosszútávon, ráadásul az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök. Igaz, még ma is jelentős a különbség, nem csak Budapest és vidék, de még az egyes városok között is, de egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől – pláne, ha kertes házról, házrészről van szó. Ennek legfőbb oka, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni ezeket az ingatlanokat.”

Ha mégis értékesítésre kerülne a sor, mire számíthat az eladó? Az örökölt ingatlan eladása nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvételhez. Az első és legfontosabb pont a tulajdonjog. A korábbi birtokos halálával ugyanis ideiglenesen tulajdonos nélkül marad az ingatlan, ezzel pedig forgalomképtelenné válik mindaddig, amíg az örökös – a hagyatéki eljárást követően, adó- és értékbizonyítvány birtokában – be nem jegyezteti magát a földhivatalnál.

A benyújtás széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, amivel már elkezdhető az ingatlan értékesítése, előszerződéskötéssel. Így összesen akár 1-1,5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve.

Nem mindegy azonban, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nem csak a – lakástulajdon esetében – 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó.

„Ma már közeli hozzátartozók (szülő, házastárs, gyermek) közötti öröklés esetén nem kell illetéket fizetni, számos esetben illetékkedvezmény igényelhető, a szerzés évétől számított 5. évtől pedig az eladás jövedelemadó mentessé válik. Ezt mérlegelve érdemes kikérni a jogi mellett egy ingatlanszakértő tanácsát is, aki az aktuális ingatlanpiaci helyzet ismeretében és a hozam maximalizálása érdekében segítséget nyújthat az értékesítésről szóló időbeli döntés meghozatalában. Több örökös esetén, a családi viták elkerülése érdekében különösen jól jöhet a szakmai tapasztalata, hiszen az értékbecsléstől az eladási folyamat teljes menedzseléséig mindent egy kézben tud tartani, hogy az örökösök az adásvétel után egyenlő módon tudják felosztani a szerzett vagyont” – tette hozzá a Duna House szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.