Ennyi ideig is eltarthat egy örökölt ingatlan eladása

2021. 08. 17., 17:00

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is.

A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint az örökölt ingatlan értékesítése még mindig az egyik legfőbb ok, ha a tulajdonos eladásra kínálja lakását. A koronavírus okozta járványügyi helyzetben sajnos ez nem is meglepő. A júliusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 17-18 százalékos arányban keltek ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 3, illetve 8 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az eladók motivációját tekintve, az idei első félévben rendszerint nagyobb volt a különbség a két földrajzi terület között. Folyamatos tendencia volt, hogy a vidéki eladók 25 százaléka bocsájtotta áruba örökségét. Budapesten nagyon volt a szórás (13-26 százalék), de összességében kevesebben váltak meg ingatlanjuktól, mint vidéken. Ennek legfőbb oka a fővárosi lakások értéke jóval magasabb, így ideális hosszútávú befektetési lehetőséget kínálnak. Míg a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén „mindössze” 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok.

„Napjainkban különösen nagy kincsnek számít a saját ingatlan Budapesten. Éppen ezért kisebb arányban adnak túl rajta, inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt" – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

„Ugyanakkor az se egyedi eset, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája lakja be az adott ingatlant. A korábbi évek trendje azt mutatta, hogy vidéken sokkal kevesebben telepedtek volna le hosszútávon, ráadásul az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök. Igaz, még ma is jelentős a különbség, nem csak Budapest és vidék, de még az egyes városok között is, de egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől – pláne, ha kertes házról, házrészről van szó. Ennek legfőbb oka, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni ezeket az ingatlanokat.”

Ha mégis értékesítésre kerülne a sor, mire számíthat az eladó? Az örökölt ingatlan eladása nem egyszerű folyamat, számtalan jogi, adó- és ingatlanügyi kérdést kell tisztázni a sikeres adásvételhez. Az első és legfontosabb pont a tulajdonjog. A korábbi birtokos halálával ugyanis ideiglenesen tulajdonos nélkül marad az ingatlan, ezzel pedig forgalomképtelenné válik mindaddig, amíg az örökös – a hagyatéki eljárást követően, adó- és értékbizonyítvány birtokában – be nem jegyezteti magát a földhivatalnál.

A benyújtás széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, amivel már elkezdhető az ingatlan értékesítése, előszerződéskötéssel. Így összesen akár 1-1,5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve.

Nem mindegy azonban, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nem csak a – lakástulajdon esetében – 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó.

„Ma már közeli hozzátartozók (szülő, házastárs, gyermek) közötti öröklés esetén nem kell illetéket fizetni, számos esetben illetékkedvezmény igényelhető, a szerzés évétől számított 5. évtől pedig az eladás jövedelemadó mentessé válik. Ezt mérlegelve érdemes kikérni a jogi mellett egy ingatlanszakértő tanácsát is, aki az aktuális ingatlanpiaci helyzet ismeretében és a hozam maximalizálása érdekében segítséget nyújthat az értékesítésről szóló időbeli döntés meghozatalában. Több örökös esetén, a családi viták elkerülése érdekében különösen jól jöhet a szakmai tapasztalata, hiszen az értékbecsléstől az eladási folyamat teljes menedzseléséig mindent egy kézben tud tartani, hogy az örökösök az adásvétel után egyenlő módon tudják felosztani a szerzett vagyont” – tette hozzá a Duna House szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS