Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexe (Irányelv) kiterjeszti az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmát. Hangsúlyosabb koordinációt ír elő a tagországi hatóságoknak, valamint erősebb és egységesebb végfelhasználói jogokat ír elő.
„Az elmúlt évtizedeket leegyszerűsítve úgy jellemezhetjük, hogy a távközlési szabályozás általában megelégedett az informatikai szolgáltatások alap infrastruktúrájának szabályozásával. Ez oda vezetett, hogy számos, a távközlési szabályozás aktív kijátszására épülő üzleti modell alakult ki és erősödött meg” – véli Sólyom Iván, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda távközlési jogásza.
Fogyasztói oldalról nézve a vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatások tökéletes versenytársává váltak azok úgynevezett „over the top” (OTT) szolgáltatások, amelyek magukat kifejezetten nem távközlési szolgáltatásnak nevezik. Gondoljunk a WhatsApp, Viber, FaceTime, Skype vagy Telegram, a vezetők közötti kommunikációs képességet biztosító ún. „connected car” szolgáltatásokra vagy bármilyen, gépek közötti kommunikációs kapcsolatra.
Az ő országos kötődésük néhány kereskedelmi szerződésre szorítkozik, amiben csekély bevétel fejében jelentős számmezőket engednek le a külföldi „nem távközlési szolgáltatók” számára. A hazai szolgáltatókat terhelő, száz oldalnyi, az egyéni előfizetőket védő előírások helyett néhány soros, bármikor nyom nélkül módosítható megállapodást használnak, panaszkezelést nem látnak el, megyénkénti ügyfélszolgálatot nem biztosítanak,
Az OTT szolgáltatók így jelentős versenyelőnybe kerültek az uniós szolgáltatókkal szemben: rugalmasan alakíthatják termékeiket a változékony felhasználói igények szerint, a kommunikációs szolgáltatást nem kell szabályozási szempontból túldimenzionálniuk, a bevételeiket más forrásokból, pl. reklámokból is kiegészíthetik.
„Bár még nem ismerjük a részletszabályokat, de az Irányelv általános rendelkezései alkalmasak arra, hogy ezt a lényegében az ötvenes évek óta tartó tendenciát legalább részben megfordítsák.” – tette hozzá Sólyom Iván.
Ennek következtében várható, hogy európai szinten élesebb lesz az OTT szolgáltatások és a távközlési szolgáltatások közötti különbség.
Egyrészről számos piacvezető OTT szolgáltató kénytelen lesz olyan, gyakran prémiumként árult részszolgáltatásokat megszüntetni, ami éppen a telefon szolgáltatással keverhette össze a szolgáltatásaikat: fiók hívhatósága telefonról, telefonszámnak tűnő kimenő hívások OTT szolgáltatásokról.
A látványosabb változás azonban az lesz, hogy a gyakran EU-n kívüli székhelyű OTT szolgáltatók is kénytelenek lesznek a hagyományosan nem távközlési szolgáltatásnak tekintett, telefonos hívószámot nem használó, azonnali üzenetküldési szolgáltatásaikat is megfeleltetni az új uniós szabályozásnak. Ki kell választaniuk egy uniós országot székhelyként, be kell jelenteniük az üzenetküldési szolgáltatásukat, és biztosítaniuk kell a helyi titkosszolgálatnak is hozzáférést az üzenetküldési szolgáltatás által kezelt adatokhoz.
A felhasználók ebből nem csak azt fogják észlelni, hogy megváltoznak a szerződéses feltételeik, hanem azt is, hogy egyes korábbi OTT szolgáltatások várhatóan többé nem lesznek elérhetőek Európában. Mindenképpen pozitív fejlemény, hogy így a felhasználóknak legalább elvi lehetőségük lesz arra, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak érvényt szerezzenek az OTT szolgáltatókkal szemben.
A tagállamok 2020. december 21-ig kötelesek az új irányelvnek megfelelni. Az előkészítő munka már intenzíven folyik most is, hiszen már idén útmutatásokat és végrehajtási aktusokat kell hozni, uniós és tagállami szinten egyaránt.
A Paksi Atomerőmű jelenleg működő két turbinájának üzemben tartása és a nem termelő turbinák újraindítása a célja a Duna-szakaszon zajló munkáknak. Eddig a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek visszafogottan optimisták – mondta a helyszínen Magyar Péter miniszterelnök.