Elfogadhat-e borravalót a munkavállaló?

2019. 10. 17., 15:45

A borravaló nem ritka jelenség, találkozunk vele a vendéglátásban, szálloda- és szépségiparban, taxizáskor stb. De minden esetben elfogadhat borravalót a munkavállaló? Mennyinek kell lenni a fizetésnek, ha az adott munkakörnél borravalóra is kell számítani? Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit nevezünk borravalónak?

A borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi meghatározása, így például a Munka Törvénykönyve sem határozza meg, hogy mit tekintünk annak – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Sok helyen és sokféle formában fordulhat elő, összegét leginkább a sokak által követett szokások határozzák meg. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy létezik, ezért a borravalóval kapcsolatos kérdéseket a munkajog sem hagyhatja figyelmen kívül.

Bár a Munka Törvénykönyve a borravaló fogalmát nem határozza meg, mégis találunk erre vonatkozó szabályt a törvényben: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.”

Mi tekinthető a fenti tilalom alá tartozónak?

Ilyen „díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt”.

Ha például étterembe megyünk, akkor az éttermet üzemeltető munkáltatót az általa kiszámlázott összeg illeti meg a részünkre nyújtott szolgáltatásért, vagyis a feltálalt vacsoráért. Tehát, ami nincs a számlán, az már nem tartozik ebbe a körbe. A felszolgálónak adott borravaló olyan díjazás, ami „a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül van”, és azt nem is a munkáltatónak, hanem a munkavállaló felszolgálónak adjuk. Vagyis a fenti elfogadási tilalom alá tartozó díjazás a borravaló is. DE…

Tilos a borravaló elfogadása?

A válasz: nem minden esetben.

Ha jól megnézzük a fenti munkajogi szabályt, az úgy kezdődik, hogy „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül” nem fogadhat el olyan díjazást, mint például a borravaló.

Ha a munkáltató ehhez hozzájárul, akkor a munkavállaló jogszerűen jár el a borravaló elfogadásakor.

Mi a helyzet a hálás ügyfelek ajándékaival?

Ki ne hallott volna már a hálás ügyfelek, hozzátartozók ajándékkosarairól? Pénz helyett ajándékot szabad elfogadnia a munkavállalónak?

A fenti munkajogi szabályok nem csak az általánosan borravalóként ismert díjazásokra vonatkoznak. A Munka Törvénykönyv hivatalos indoklása is kitér rá, hogy az üzleti szokások alapján a munkavállaló a munkája teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben „borravalónak” vagy „hálapénznek” nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki a törvény fenti szabálya azzal, hogy a tilalom alól a munkáltató felmentést adhat. A felmentés történhet olyan módon is, hogy az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató.

A munkáltató eldöntheti, hogy engedi-e a borravaló, ajándékok elfogadását munkavállalói részére.

Bár sok helyen él a borravaló, ajándékozás szokása, ma már olyan szolgáltatókat is találhatunk, ahol nem járulnak hozzá az ilyen „plusz kedvességhez”. Ennek oka, hogy a nyújtott szolgáltatásért az ügyfél a díjszabásban, szerződésben foglalt összeget fizeti, amiért cserébe joggal várja el a megfelelő, magas színvonalú teljesítést.

Ha van borravaló, akkor kevesebb a fizetés?

Ha a dolgozó kaphat borravalót, akkor annyival kevesebb lehet a fizetése?

A törvény kimondja, hogy a munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a fentiekben meghatározott díjazásban részesült.

Vagyis a munkáltató dönthet úgy, hogy engedélyezi a borravaló, ajándék elfogadását, emiatt azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető. Amit tehát mindenképpen meg kell kapnia a munkavállalónak az a kötelezően előírt minimálbér, illetve garantált bérminimum.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy az olyan esetekben, ahol a borravaló elterjedt, és ehhez a munkáltató is áldását adja, vélhetően ezt a körülményt nem hagyják teljesen figyelmen kívül a bérszintek kialakításánál. A munkabérnek azonban minden szabálynak meg kell felelnie, a fekete vagy szürke bérfizetés itt sem megengedett és semmiképpen sem keverendő össze az engedélyezett borravalóval.)

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS