Elfogadhat-e borravalót a munkavállaló?

2019. 10. 17., 15:45

A borravaló nem ritka jelenség, találkozunk vele a vendéglátásban, szálloda- és szépségiparban, taxizáskor stb. De minden esetben elfogadhat borravalót a munkavállaló? Mennyinek kell lenni a fizetésnek, ha az adott munkakörnél borravalóra is kell számítani? Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit nevezünk borravalónak?

A borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi meghatározása, így például a Munka Törvénykönyve sem határozza meg, hogy mit tekintünk annak – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Sok helyen és sokféle formában fordulhat elő, összegét leginkább a sokak által követett szokások határozzák meg. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy létezik, ezért a borravalóval kapcsolatos kérdéseket a munkajog sem hagyhatja figyelmen kívül.

Bár a Munka Törvénykönyve a borravaló fogalmát nem határozza meg, mégis találunk erre vonatkozó szabályt a törvényben: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.”

Mi tekinthető a fenti tilalom alá tartozónak?

Ilyen „díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt”.

Ha például étterembe megyünk, akkor az éttermet üzemeltető munkáltatót az általa kiszámlázott összeg illeti meg a részünkre nyújtott szolgáltatásért, vagyis a feltálalt vacsoráért. Tehát, ami nincs a számlán, az már nem tartozik ebbe a körbe. A felszolgálónak adott borravaló olyan díjazás, ami „a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül van”, és azt nem is a munkáltatónak, hanem a munkavállaló felszolgálónak adjuk. Vagyis a fenti elfogadási tilalom alá tartozó díjazás a borravaló is. DE…

Tilos a borravaló elfogadása?

A válasz: nem minden esetben.

Ha jól megnézzük a fenti munkajogi szabályt, az úgy kezdődik, hogy „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül” nem fogadhat el olyan díjazást, mint például a borravaló.

Ha a munkáltató ehhez hozzájárul, akkor a munkavállaló jogszerűen jár el a borravaló elfogadásakor.

Mi a helyzet a hálás ügyfelek ajándékaival?

Ki ne hallott volna már a hálás ügyfelek, hozzátartozók ajándékkosarairól? Pénz helyett ajándékot szabad elfogadnia a munkavállalónak?

A fenti munkajogi szabályok nem csak az általánosan borravalóként ismert díjazásokra vonatkoznak. A Munka Törvénykönyv hivatalos indoklása is kitér rá, hogy az üzleti szokások alapján a munkavállaló a munkája teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben „borravalónak” vagy „hálapénznek” nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki a törvény fenti szabálya azzal, hogy a tilalom alól a munkáltató felmentést adhat. A felmentés történhet olyan módon is, hogy az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató.

A munkáltató eldöntheti, hogy engedi-e a borravaló, ajándékok elfogadását munkavállalói részére.

Bár sok helyen él a borravaló, ajándékozás szokása, ma már olyan szolgáltatókat is találhatunk, ahol nem járulnak hozzá az ilyen „plusz kedvességhez”. Ennek oka, hogy a nyújtott szolgáltatásért az ügyfél a díjszabásban, szerződésben foglalt összeget fizeti, amiért cserébe joggal várja el a megfelelő, magas színvonalú teljesítést.

Ha van borravaló, akkor kevesebb a fizetés?

Ha a dolgozó kaphat borravalót, akkor annyival kevesebb lehet a fizetése?

A törvény kimondja, hogy a munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a fentiekben meghatározott díjazásban részesült.

Vagyis a munkáltató dönthet úgy, hogy engedélyezi a borravaló, ajándék elfogadását, emiatt azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető. Amit tehát mindenképpen meg kell kapnia a munkavállalónak az a kötelezően előírt minimálbér, illetve garantált bérminimum.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy az olyan esetekben, ahol a borravaló elterjedt, és ehhez a munkáltató is áldását adja, vélhetően ezt a körülményt nem hagyják teljesen figyelmen kívül a bérszintek kialakításánál. A munkabérnek azonban minden szabálynak meg kell felelnie, a fekete vagy szürke bérfizetés itt sem megengedett és semmiképpen sem keverendő össze az engedélyezett borravalóval.)

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS