Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács elfogadta a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDDD vagy CS3D).
A szabályozás célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak nemcsak a saját működésük, hanem a leányvállalataik és az értékláncukban szereplők (beszállítók) tevékenységében is kötelesek lesznek azonosítani a tényleges és potenciális káros környezeti és emberi jogi hatásokat, és intézkedniük kell ezek megelőzéséről, illetve megszüntetéséről.
Az irányelv ugyanakkor jelentősen egyszerűsödött a többkörös egyeztetések során, hiszen, míg az eredeti javaslat, minden több mint 500 alkalmazottal és 150 millió eurós nettó világpiaci forgalommal rendelkező vállalatra vonatkozott volna, addig a végleges változat már csak az 1000 főnél nagyobb és 450 millió eurót meghaladó forgalmú cégeket fedi le (ideértve azon EU-n kívüli vállalatokat is, amelyek EU-ból származó éves forgalma meghaladja a 450 millió eurót). Emellett, a magas kockázatú iparágakra tervezett szigorúbb szabályrendszer is kikerült a végleges verzióból. Ennek eredményeként, az eredetileg tervezett vállalati létszámnak mindössze a 30 százalékát fedi le az irányelvtervezet – olvasható a KPMG összefoglalójában.
A szabályozás a tervezettnél lassabban kerül bevezetésre:
– az 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatoknak 3 éven belül,
– a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettieknek 4 éven belül,
– míg az 1000 fő és 450 millió euró árbevétel felettieknek 5 éven belül kell megfelelniük az előírásoknak.
A polgárjogi felelősség intézménye, amely lehetővé tette volna, hogy szakszervezetek is peres eljárást indíthassanak a szabályozásnak nem megfelelő cégek ellen, szintén kikerült az elfogadott változatból. A tervezet ugyanakkor kitér a nagyvállalatok által átvilágított KKV-kra is. Amennyiben a jogszabály, és így a nagyvállalat által elvárt környezeti, illetve emberijogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a kkv működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a kkv-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával.
Az irányelv azonban a Tanács elfogadásával még nem ért célba, hiszen az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt, ami a jogszabálytervezetet övező turbulens politikai környezetben korántsem borítékolható.
A hazai ESG szabályozás ugyanakkor sok szempontból már az EU előtt jár, hiszen 2023. december 22-én elfogadásra került az úgynevezett magyar ESG törvény, amely részben a szóban forgó CSDDD, részben a tavaly júliusban elfogadott CSRD hazai implementációjának tekinthető, és jövő évtől már minden nagyvállalatra kiterjed, amely a következő három küszöbérték közül legalább kettőt meghalad: 250 fős létszám, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg. Kérdés, hogy a március 15-én elfogadott „egyszerűsített” CSDDD lesz-e hatással a hazai szabályozásra.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.