Sok munkáltatónál felmerül, hogy mi a teendő akkor, ha csak rövid időre van szükség egy dolgozóra. Ilyen esetben muszáj határozott idejű munkaszerződést kötni vagy van más lehetőség is? Megoldást jelenthet az egyszerűsített foglalkoztatás? A kérdése dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az egyszerűsített foglalkoztatás (röviden: EFO) egy kevesebb adminisztrációs teherrel járó munkaviszony. Az általános szabályoktól eltérő előírásait külön törvény szabályozza.
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági munkára, turisztikai idénymunkára, továbbá alkalmi munkára lehet munkaviszonyt létesíteni a jogszabály által szabott, elsősorban időbeli és létszámbeli keretek között.
Az EFO törvény alapján alkalmi munkának a – munkáltató és a munkavállaló között létesített olyan, határozott időre szóló munkaviszony minősül, amely
– összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesül.
A mezőgazdasági és/vagy turisztikai idénymunkára létesült határozott idejű munkaviszonyok időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 120 napot.
Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazható munkavállalók létszáma a munkáltató által rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak számától függ. Így például, ha a munkáltató nem alkalmaz egyetlen főállású munkavállalót sem, akkor egy naptári napon legfeljebb 1 munkavállalót foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Amennyiben a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma 1-5 fő, akkor egy naptári napon legfeljebb 2 munkavállalót lehet EFO-val foglalkoztatni. A foglalkoztatottak létszámát az átlagos statisztikai létszám alapul vételével kell megállapítani.
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetén, a munkaviszony általános szabályaitól eltérően, a munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésével és írásba foglalásával jön létre. EFO esetén a munkaviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre, amelyet a munkáltató köteles teljesíteni. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni, elektronikus úton vagy telefonon.
Ez természetesen nem zárja ki, hogy a felek egyszerűsített foglalkoztatás esetén is munkaszerződést kössenek.
Amennyiben a munkáltató nem köteles elektronikus kapcsolattartásra (pl. természetes személy), akkor az EFO törvény mellékletében található egyszerűsített munkaszerződéssel is létrejöhet az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony. A bejelentési kötelezettséget viszont ebben az esetben is teljesíteni kell.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbérnél), ill. garantált bérminimumnál alacsonyabb munkabér is adható.
Egyszerűsített foglalkoztatásnál szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a mindenkori minimálbér 85 százalékát köteles a munkáltató alapbérként vagy teljesítménybérként megfizetni. Szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell fizetni alapbérként, illetve teljesítménybérként. Órabérben való foglalkoztatás esetén a fizetés összege minimálbér esetén 1134 forint/óra, garantált bérminimum esetén 1483 forint/óra.
A bérpótlékokra vonatkozó munkajogi előírások az egyszerűsített foglalkoztatásra is érvényesek. Ezért például a rendkívüli munkavégzésért (túlóráért) vagy az éjszakai munkavégzésért járó bérpótlék ebben az esetben is megilleti a munkavállalót.
Az egyszerűsített foglakoztatás után a munkáltatói közteherfizetés is egyszerűsítetten történik és a fizetendő közterhek is kedvezőbbek a rendes munkaviszonynál.
A munkáltató által fizetendő közteher a minimálbér adott hónap elején érvényes összegéhez kötött. Ezt munkavállalónként, a napi bejelentés után kell megfizetni:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százaléka (jelenleg 1200 forint/fő/nap),
– alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százaléka (jelenleg 2300 forint/fő/nap),
– filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka (jelenleg 7000 Ft/fő/nap).
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot. Ezen felül az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mentes a személyi jövedelemadó alól is, amennyiben e jövedelem nem magasabb, mint a napi minimálbér, illetőleg garantált bérminimum 130 százaléka. A mentesített keretösszeg feletti jövedelem után viszont a munkavállalónak szja-t kell bevallani és befizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalót nem jogosítja például táppénzre. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.