Sok munkáltatónál felmerül, hogy mi a teendő akkor, ha csak rövid időre van szükség egy dolgozóra. Ilyen esetben muszáj határozott idejű munkaszerződést kötni vagy van más lehetőség is? Megoldást jelenthet az egyszerűsített foglalkoztatás? A kérdése dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az egyszerűsített foglalkoztatás (röviden: EFO) egy kevesebb adminisztrációs teherrel járó munkaviszony. Az általános szabályoktól eltérő előírásait külön törvény szabályozza.
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági munkára, turisztikai idénymunkára, továbbá alkalmi munkára lehet munkaviszonyt létesíteni a jogszabály által szabott, elsősorban időbeli és létszámbeli keretek között.
Az EFO törvény alapján alkalmi munkának a – munkáltató és a munkavállaló között létesített olyan, határozott időre szóló munkaviszony minősül, amely
– összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesül.
A mezőgazdasági és/vagy turisztikai idénymunkára létesült határozott idejű munkaviszonyok időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 120 napot.
Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazható munkavállalók létszáma a munkáltató által rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak számától függ. Így például, ha a munkáltató nem alkalmaz egyetlen főállású munkavállalót sem, akkor egy naptári napon legfeljebb 1 munkavállalót foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Amennyiben a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma 1-5 fő, akkor egy naptári napon legfeljebb 2 munkavállalót lehet EFO-val foglalkoztatni. A foglalkoztatottak létszámát az átlagos statisztikai létszám alapul vételével kell megállapítani.
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetén, a munkaviszony általános szabályaitól eltérően, a munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésével és írásba foglalásával jön létre. EFO esetén a munkaviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre, amelyet a munkáltató köteles teljesíteni. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni, elektronikus úton vagy telefonon.
Ez természetesen nem zárja ki, hogy a felek egyszerűsített foglalkoztatás esetén is munkaszerződést kössenek.
Amennyiben a munkáltató nem köteles elektronikus kapcsolattartásra (pl. természetes személy), akkor az EFO törvény mellékletében található egyszerűsített munkaszerződéssel is létrejöhet az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony. A bejelentési kötelezettséget viszont ebben az esetben is teljesíteni kell.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbérnél), ill. garantált bérminimumnál alacsonyabb munkabér is adható.
Egyszerűsített foglalkoztatásnál szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a mindenkori minimálbér 85 százalékát köteles a munkáltató alapbérként vagy teljesítménybérként megfizetni. Szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell fizetni alapbérként, illetve teljesítménybérként. Órabérben való foglalkoztatás esetén a fizetés összege minimálbér esetén 1134 forint/óra, garantált bérminimum esetén 1483 forint/óra.
A bérpótlékokra vonatkozó munkajogi előírások az egyszerűsített foglalkoztatásra is érvényesek. Ezért például a rendkívüli munkavégzésért (túlóráért) vagy az éjszakai munkavégzésért járó bérpótlék ebben az esetben is megilleti a munkavállalót.
Az egyszerűsített foglakoztatás után a munkáltatói közteherfizetés is egyszerűsítetten történik és a fizetendő közterhek is kedvezőbbek a rendes munkaviszonynál.
A munkáltató által fizetendő közteher a minimálbér adott hónap elején érvényes összegéhez kötött. Ezt munkavállalónként, a napi bejelentés után kell megfizetni:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százaléka (jelenleg 1200 forint/fő/nap),
– alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százaléka (jelenleg 2300 forint/fő/nap),
– filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka (jelenleg 7000 Ft/fő/nap).
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot. Ezen felül az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mentes a személyi jövedelemadó alól is, amennyiben e jövedelem nem magasabb, mint a napi minimálbér, illetőleg garantált bérminimum 130 százaléka. A mentesített keretösszeg feletti jövedelem után viszont a munkavállalónak szja-t kell bevallani és befizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalót nem jogosítja például táppénzre. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.