Csődeljárás, felszámolás: „alapvetően üdvözlendő előrelépések”

Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításáról szóló törvényt. E körben a Cstv. egyik legmarkánsabb módosítása, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során, az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg, továbbá a gazdálkodó szervezetek számos újabb típusát vonja be e körbe.

Emellett azonban a törvénymódosítás olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek általános célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a hitelezők és az adós közötti egyezségkötés lehetőségének elősegítése.

Ezen utóbbi változtatások alapvetően üdvözlendő előrelépést jelenthetnek.

• A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a módosítás egyszerűbb lehetőséget vezet be az elektronikus kapcsolattartásra a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő és a vagyonfelügyelő vagy a felszámolóbiztos között: ehhez mindössze közölni kell a kapcsolattartási e-mail-címet a vagyonfelügyelővel, vagy a felszámolóbiztossal. Az új rendelkezés csupán egy lehetőség a résztvevőknek; a korábban megszokott kommunikációs formák is megmaradnak. Technikai szempontból azonban megjegyzendő, hogy az elektronikusan továbbított irat csak elektronikus teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy ügyvéd által elektronikus okirati formába alakítva küldhető meg.
• Csődeljárásban az egyezségkötés szabályait úgy pontosítja a jogalkotó, amely arra sarkallja az adóst, hogy a fizetési haladék alatt mindaddig próbáljon olyan egyezségi javaslatot kidolgozni, amely végül a hitelezők támogatását is elnyeri: az adós a módosítás eredményeképpen mindaddig átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, amíg a törvényben meghatározott szavazatszámítás alapján azt legalább a hitelezők egynegyede támogatja. Ez a módosítás valószínűleg javítani fogja a sikeres csődegyezségek esélyeit.
• A törvényjavaslat több határidőt meghosszabbít: csődeljárásban a fizetési haladék (moratórium) az elrendelő végzés közzétételétől számított 180. napot követő második munkanap 0 óráig fog tartani, ezáltal 60 nappal hosszabb lett a moratórium, illetve ehhez arányosítva az adósnak az egyezségi tárgyalásra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a hitelezőket a korábbi 60 nap helyett. E határidők meghosszabbítása több lehetőséget biztosít a csődegyezség megkötésére, valamint mind az adós további működésének, mind a hitelezők igényeinek kielégítésének jobb esélyei lesznek.
• Feltehetőleg a koronavírus világjárvány alatti kijárási korlátozás ideje alatt szerzett tapasztalatok alapján a Cstv.-ben is rögzítik az elektronikus hírközlő eszközök (pl. videokonferencia) használatát személyes találkozók helyett: felszámolási eljárásban a hitelező személyes jelenlét helyett ilyen módon is részt vehet a hitelezői gyűlésen. E módosítás úgyszintén javítani fogja a hitelezők hozzáállását, hogy valóban részt vegyenek ezeken az egyeztetéseken.