Célszerű lehet már januárban kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot

2022. 01. 24., 17:21

Az szja-kedvezményre jogosultaknak érdemes már januárban kitölteniük az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy munkáltatójuk mielőbb figyelembe vegye a nekik járó kedvezményeket – hívta fel a figyelmet a NAV.

Az adóelőleg-nyilatkozatot a dolgozó tölti ki és adja át munkáltatójának, kifizetőjének. A nyilatkozatot online is be lehet nyújtani a NAV honlapjáról elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA), amelynek használatához mindössze KAÜ-azonosítás – például ügyfélkapus hozzáférés – szükséges. Az online beküldött dokumentumot a NAV automatikusan továbbítja a megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az idei évtől új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok, nekik ugyanis nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a kedvezmény havi összegéig, ami jelenleg 433 700 forint. Ez 65 055 forint adómegtakarítást jelenthet havonta. A kedvezmény érvényesítését a fiataloknak nem kell adóelőleg-nyilatkozattal kérniük, azt a munkáltató, kifizető automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha valaki nyilatkozatban kéri annak részleges vagy teljes mellőzését.

A korábbi személyijövedelemadó-kedvezmények – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye, gyermekek után járó családi kedvezmény, kormányrendeletben meghatározott betegségek, illetve rokkantsági járadék vagy fogyatékossági támogatás esetén járó személyi kedvezmény – továbbra is elérhetők, jogosultsági feltételeik nem változtak. A személyi kedvezmény mértéke a minimálbér emelkedéséhez igazodva 2022-ben 66 700 forintra nőtt, ami a gyakorlatban havi 10 005 forint adómegtakarítást jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS