Cégvezetők a kiberbűnözők célkeresztjében

A BEC (Business Email Compromise) módszer egy pszichológiai manipuláción alapuló csalás, aminek a lényege, hogy a bűnözők e-mailes fiókok felhasználásával hatják végre a támadást, megszemélyesítve a kommunikációban résztvevő felek egyikét. Az elsődleges célpontok a döntéshozók, felsővezetők vagy pénzügyi területen tevékenykedő munkatársak, akiket e-mailes kommunikáció során vesznek rá, hogy egy valós tranzakció összegét a csalók bankszámlájára utalják az eredeti partner helyett.

Az utalást követően a támadók bonyolult pénzmosási manővereken keresztül a pénzzel együtt eltüntetik a visszaélésükre utaló nyomokat, majd maguk is felszívódnak. A károsult sok esetben csak akkor értesül a csalásról, mikor üzletfele felhívja rá a figyelmet, hogy a neki járó összeg nem érkezett meg a számlájára.

Mit tehetünk ellene?

„Kibervédelmi oldalról nehéz megelőzni egy ilyen jellegű csalást, hiszen alapvetően pszichológiai eszközökkel dolgoznak a támadók. Ezért elsősorban belső kontrollal, tudatossággal előzhetjük meg a támadásokat. Segíthet a munkavállalók oktatása, illetve például a számlaszám-módosítás folyamatának szigorítása” – tanácsolja Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági szolgáltatások üzletágának közép-európai vezetője.

A szakértők szerint minél hamarabb felismeri valaki a csalást, annál nagyobb eséllyel szerezheti vissza az elutalt pénzt. „Ilyenkor először az átutalást kezdeményező fél bankját értesítjük, vagy ha már megtörtént a tranzakció, akkor a fogadó fél bankját, ahol az összeg zárolását kérvényezzük, majd hatósági eljárást indítunk” – magyarázza dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje. „A gyors és hatékony válasz az egyetlen esélyünk arra, hogy visszaszerezzük a már elutalt pénzt”– teszi hozzá. 

Kit terhel a felelősség?

Mivel általában munkavállalók állnak a BEC-es csalások célkeresztjében, kérdés, hogy mennyiben terheli őket a felelősség. A Munka Törvénykönyve szigorúan körülhatárolja a kártérítés körülményeit: gondatlanság esetén nem terhelhető a teljes kár az adott munkavállalóra, kivéve, ha vezetői beosztásban dolgozik, vagy a bizonyítékok alapján kirívóan gondatlanul járt el. Amennyiben az üzleti partnerrel vagy beszállítóval való kapcsolatba ékelődik be egy BEC-es jellegű csalás, pereskedés helyett érdemes kölcsönös megállapodásra törekednie a feleknek.

Az általános felfogás szerint az a cég a felelős, amelyik nem járt el kellő körültekintéssel, és lehetőséget adott rá, hogy „betörjenek” a rendszerébe. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas, és nem is feltétlenül célravezető.  Az érintett feleknek érdemes inkább kölcsönös megállapodásra törekedniük a jó üzleti viszony megtartása érdekében.

Hogyan jár el a NAV az ilyen jellegű csalások esetében?

„Kifejezetten a BEC-csalás miatti adóhatósági gyakorlatra még nincs példa, viszont a hasonló módszerekkel végrehajtott csalásokkal kapcsolatos eljárások eligazodási alapként szolgálhatnak. Ilyenkor az adóhatóság azt vizsgálja, hogy kellő körültekintéssel járt-e el az adott vállalkozás, történt-e súlyos gondatlanság a munkavállaló részéről és megelőzhető lett volna-e a csalás. Ezek fényében  ítélik meg, hogy levonható-e a nyereségből a ráfordítás” – mondja dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csapatának vezetője. A tudatos megelőzés azért fontos, mert az erre vonatkozó intézkedések bizonyítékul szolgálhatnak az adóhatósági ellenőrzés során, hogy az adott cég nem gondatlanul járt el, hanem profi bűnszervezet áldozatává vált.