Cégek törvényességi felügyeleti eljárása: a legfontosabb tudnivalók – I.

2024. 04. 22., 17:10

A cégek működésére számos jogszabályi előírás vonatkozik. Törvényes működésüket az állam különböző szervei ellenőrzik és szükség esetén intézkedéseket tesznek a jogszabályoknak megfelelő működés elérése érdekében. A cégek törvényességi felügyeleti eljárása egyike ezeknek az eljárásoknak. Milyen okból kerülhet sor a cégek törvényesség felügyeleti eljárására? Hogyan indulhat a cégek törvényességi felügyeleti eljárása? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A cégek törvényességi felügyeleti eljárása

A cégek törvényességi felügyeleti eljárása olyan cégeljárás, amelynek célja a cég törvényes működésének kikényszerítse. Ez a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel történik.

A törvényességi felügyeleti eljárásnak meghatározott okok fennállása esetén van helye, amennyiben a cég működése nem – felel meg a törvényi előírásoknak. Az okot adó körülmények a következők:
– A cég létesítő okirata vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő.
– A cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő.
– Ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak.
– Amennyiben a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.
– Ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását más okból kötelezővé teszi.

A fentiek alapján például törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a társaság cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője elhunyt, és a cég a törvényes határidőn belül nem gondoskodik új vezető tisztségviselő cégjegyzékbe való bejelentéséről. Törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgálhat, ha a cég a cégjegyzékben feltüntetett székhelyén nem található vagy székhelyét cégtáblával nem jelölte meg.

Ki indíthatja el az eljárást?

A törvényességi felügyeleti eljárást a cég székhelye szerint illetékes törvényszék cégbírósága folytatja le. Ez az eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat. Hivatalból indul, ha a cégbíróság az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi.

A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérelmezheti:
– az ügyész,
– a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv (pl. adóhatóság, fogyasztóvédelmi hatóság stb.),
– a cég székhelye szerint területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
– bárki, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. Ilyen személy lehet például, aki a cég korábbi székhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonosa, amennyiben a cég nem jelentette be a székhelyének megváltozását a cégbíróságnak.

Előfordulhat, hogy a cégbírósághoz olyan személy tesz bejelentést, akinek az eljáráshoz nem fűződik jogi érdeke, vagy más ok miatt nem vehet részt benne. Ebben az esetben a cégbíróság hivatalból indítja meg az eljárást, amennyiben a cég törvénysértő működését észleli.

Mikor nem indítható meg a cégek törvényességi felügyeleti eljárása?

– Nem indítható törvényességi felügyeleti eljárás, ha a kérelmező igénye a törvényben szabályozott külön perben, más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
– Törvényességi felügyeleti eljárás nem terjedhet ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára sem.
– Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.

Az eljárás megindításának határideje

Az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül lehet kérni, de legkésőbb az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 éven belül.

Ha a cég által megvalósított jogszabálysértő helyzet vagy állapot folyamatosan fennáll, akkor az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Ha a cégbíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a bíróságnak erre szintén az okot adó körülménytől való tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésére. A cégbíróság viszont kivételesen indokolt esetben a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az 1 éves határidőt követően is indíthat törvényességi felügyeleti eljárást.

Kérelemre induló eljárás esetén a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. Az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS