A jelentős változásokra a NAV szakértői hívták fel a figyelmet.
Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból (EU) és 2021. január 1-jén elhagyta az EU vámunióját is, ezért a magyar kereskedők, vállalkozások és állampolgárok is jelentős változásokat tapasztalhatnak a brexit miatt.
Az Egyesült Királyság távozása az EU-ból egyben azt is jelenti, hogy 2021. január 1-jétől „harmadik országnak”, vagyis EU-n kívüli országnak kell tekinteni. Ez alól kivételt képez Észak-Írország, mivel ott az EU vám, áfa és statisztikai jogszabályait kell alkalmazni továbbra is. Ebből adódóan Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó termékek is vámkötelessé váltak.
A vámügyintézéshez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál EORI-számot kell igényelni, amely megtehető személyesen vagy képviselet útján is. Az EU-n kívülről – ez esetben a Nagy-Britanniából – Magyarországra érkező, valamint a Magyarországról Nagy-Britanniába induló termékekről vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, mivel ez 2021. januártól feltétele a behozatalnak és a kivitelnek. A NAV a benyújtott árunyilatkozat alapján folytatja le a vámeljárást.
A magánszemélyeknek jó tudni, hogy ha Nagy-Britanniából rendelnek, vagy utazásuk során onnan hoznak be árukat, az 2021. januártól EU-n kívülről való behozatalnak számít. Célszerű ezért rendelés, illetve utazás előtt tájékozódni a NAV honlapján elérhető ügyféltájékoztatókból. Ha valaki nem maga akarja intézni vámügyeit, megbízhat maga helyett vámjogi képviselőt is.
A NAV honlapján naprakész információk olvashatók a brexitről.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.