Bizalmi vagyonkezelés 2024

2024. 02. 21., 17:10

A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló bizalmi vagyonkezelés, az ennek keretében kezelt vagyonok száma 2024 februárjában már az ezret is meghaladja – kezdi friss bejegyzését Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezető partnere. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2023-ban történt jogszabálymódosítás – az adómentes vagyonrendelési lehetőség megszüntetése magánszemély vagyonrendelők esetén –, amely sok vagyonos személyt sarkallt arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrát még 2023 őszéig létrehozza.

Mit jelent pontosan?

A BVK szerződés alapján a vagyonrendelő (vagy több vagyonrendelő együttesen) ingyenesen átadja egyes vagyonelemeit (melyek lehetnek pl. részesedések, ingatlanok, jogok, követelések) a vagyonkezelőnek, aki a vagyonrendelő(k) által meghatározott keretek között a kedvezményezett(ek) javára kezeli az így létrejövő önálló vagyontömeget, a kezelt vagyont.

Az átadott vagyontárgyak tulajdonjoga átszáll a vagyonkezelőre, aki a kezelt vagyon adózói jogait gyakorolja és teljesíti kötelezettségeit is.

A magyar piacon leginkább az a modell terjedt el, amelyben a vagyonkezelői feladatokat a vagyonrendelő, a közeli hozzátartozója vagy az általuk létrehozott társaság látja el (eseti, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés),ezáltal biztosítva az eredeti tulajdonosok befolyását az átadott vagyon felett.

Miért éri meg?

A BVK struktúra nagy előnye, hogy rendkívül rugalmasan tölthető meg tartalommal: egy jól kidolgozott szerződés személyre szabottan egyszerre kínál megoldást a vagyonvédelmi, vagyontervezési, cégstrukturálási és komplex házassági vagyonjogi, örökösödési kérdések rendezésére, generációváltás zökkenőmentessé tételére úgy, hogy a struktúra kialakításához, működtetéséhez számtalan adóelőny is kapcsolódik.

Mi történt 2023-ban? – Megszűnt az adómentes vagyonrendelési lehetőség

Nem árt egy kis visszatekintés ahhoz, hogy a vagyonrendelésre vonatkozó hatályos szabályozást megértsük.

2023. szeptember 12-től a bizalmi vagyonkezelés több adóelőnye közül az egyik legjelentősebb szűnt meg: az eredetileg adó- és illetékmentes vagyonrendelés adókötelessé vált, amennyiben az átadott vagyonelemek piaci értékelésére került sor.

Miről is van szó? A BVK szerződésben lehetőség van arra, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelni kívánt vagyonelemek aktuális piaci értékét meghatározza, melynek összege – egy későbbi vagyonkiadás időpontjában – tőkének, így adómentes bevételnek minősülhet a kedvezményezetteknél. Igaz volt ez arra az esetre is, ha a felértékelt részesedést a BVK-n belül értékesítették és az ellenértéket adták ki a kedvezményezetteknek. Egy példával élve, ha a 3 millió forintos törzstőkéjű kft-jét valaki a BVK struktúra keretében 1 milliárd forintra felértékelte, majd ezen összegért értékesítette, úgy közel 150 millió forintnyi SZJA -t tudott megspórolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy amennyiben valakinek kizárólag az adóelőny elérése volt a célja a struktúra létrehozatalával (különösen, ha a vagyonrendelői-vagyonkezelői jogok szabályozása, a kedvezményezetti rendszer kidolgozása sem történt meg),úgy az felvetheti a joggal való visszaélés megállapításának kockázatát.

A 2023 szeptemberében hatályba lépett módosítás ezt az adózási kiskaput zárta be azzal, hogy értékesítésnek minősítette magát a vagyonrendelést, egyben adókötelessé tette a felértékelés révén elért nem realizált árfolyamkülönbözetet, vagyonnövekményt.

A módosítás nem titkolt célja az volt, hogy elejét vegye a kifejezetten adóelőny elérése miatt létrehozandó struktúráknak. Tegyük hozzá, nem véletlenül: a potenciális adóelőny realizálása érdekében az utóbbi években egyre többen alakítottak ki BVK struktúrát egy tervezett cégeladás előtt, így kissé háttérbe szorult a jogintézmény eredeti célja, a vagyonvédelmi, örökösödési, vagyonjogi kérdések hosszú távú rendezése.

Talán felismerve, hogy a radikális szigorítás teljesen ellehetetlenítené a lassan kiépülő vagyonkezelői piacot és az alig tíz éve bevezetett bizalmi vagyonkezelés lassú halálához vezetne, a 2023-as őszi adócsomag puhított a szigoron.

Bizalmi vagyonkezelés újratöltve: adómentesség feltételekkel

A 2023. december 30-ától hatályos rendelkezések alapján a felértékeléssel történő vagyonrendelés továbbra is adóköteles értékesítésnek minősül, ugyanakkor tényleges adófizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a nem realizált eszközérték-növekményt (akár a felértékeléssel érintett vagyontárgyat, akár a helyébe lépő vagyonelemet) vagy annak egy részét a vagyonrendelést követő öt éven belül kiadja a vagyonkezelő a kedvezményezettnek.

Az előbbi példánknál maradva, ha a cégértékesítésből befolyó 1 milliárd forint legalább öt évig a kezelt vagyon része marad, és nem kerül a kedvezményezett magánszemélyek részére kiadásra, úgy tényleges adófizetés csak az újra befektetés hozama kapcsán merülhet fel. Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény osztalékként adóköteles, de – a korábbi szabályozástól eltérően – az adót nem a vagyonrendelő, hanem a kedvezményezett köteles megfizetni („kimeneti adózás”).

A részletesen kidolgozott szabályok adminisztratív kötelezettséget is rónak a vagyonkezelőre: ha vagyonrendeléskor felértékelés történik, az eszközérték-növekményt meg kell állapítani (ehhez a vagyonrendelő adatszolgáltatási kötelezettsége társul) és azt 5 évig nyilván kell tartani.

E változással jó irányba mozdult el a szabályozás: gátat vet a visszaélésszerű gyakorlatnak és egyben világossá teszi a jogalkotói elvárásokat: a vagyonrendelt vagyonelemeket legalább öt éven keresztül a kezelt vagyonban kell tartani az adómentesség alkalmazásához.

Ugyanis mindezidáig kérdéses volt, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján milyen időtávon belül kérdőjelezhető meg a kedvezményezettek részére történő adómentes tőkekiadás, tekintettel arra, hogy egy hosszú távra kialakítandó struktúráról van szó (a Ptk. 50 évben maximalizálja a jogviszony időtartamát).

Most úgy tűnik, hogy az adómentességhez előírt ötéves időtartam egyfajta igazodási pont lehet minden bizalmi vagyonkezelés számára.

Fontos kiemelni, hogy a jogszabály-módosítás nem érintette a kezelt vagyon hozamának adózását: abban nincs változás, hogy a vagyonkezelés hozama osztalékként adózik a kedvezményezett magánszemélynél és a kezelt vagyon TBSZ számlán elért hozama továbbra is adómentességet élvez mind a kezelt vagyon, mind a magánszemély szintjén.

Az előzőekben ismertetett adóváltozások a családi vagyontervezés másik eszközére, a vagyonkezelő alapítványokra, így a vagyonelemek magánalapítvány részére történő tulajdonba adására is vonatkoznak.

Bizalmi vagyonkezelés 2024: mit érdemes tenniük a már működő vagyonkezelési struktúráknak?

Összefoglalva a fentieket, gondos és alapos tervezés mellett továbbra is kedvező adózási környezetben alakítható ki olyan BVK struktúra, mely egyszerre képes ellátni vagyonvédelmi, vagyontervezési és öröklési funkciókat is, ezért, ha vagyontervezésről van szó, a jövőben is érdemes a bizalmi vagyonkezeléssel számolni.

Már működő vagyonkezelői struktúra esetén érdemes felülvizsgálni, hogy érdemes-e további vagyonelemeket kiegészítő vagyonrendelés keretében átadni, hogy az alapszerződésben kellő részletességgel szabályozták-e az egyes szereplők jogköreit, különösen a vagyonrendelő halála esetére vonatkozóan, illetve a kapcsolódó adminisztratív teendők elvégzése  is megtörtént-e. Pár éven belül felmerülhet a részletszabályok szofisztikáltabb kidolgozása iránti igény, de akár a kedvezményezetti rendszer módosítását is indukálhatja a családi helyzet későbbi megváltozása (pl. házasságkötés vagy válás, új gyermek születése). Érdemes tanácsadóval egyeztetni akkor is, ha a BVK-ra vonatkozó komplex számviteli szabályokkal a céges könyvelő nem boldogul, avagy a cégértékelés további alátámasztásra szorul. Ha pedig valaki cégértékesítés előtt áll, úgy a bizalmi vagyonkezelésbe adott cégek kapcsán is javasolt annak áttekintése, hogy a cégcsoporton belüli strukturálás megkönnyítheti-e a tervezett tranzakciót (pl. üzletág előzetes leválasztása).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 05:00:34
Budapest és a régió kiválóságait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Szervezete november 12-én, a Corinthia szállodában ünnepelte. A hagyományokhoz híven a délután folyamán a Regionális Év Vállalkozója elismeréseket, este pedig egy nagyszabású gálaest keretében a Regionális Prima Díjakat adták át.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS