Bírság, felszámolás és eltiltás is járhat, ha nem adja be időben beszámolóját a vállalkozás

2023. 05. 30., 11:11

A Számviteli törvény és a Cégnyilvánosságról szóló törvény alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles a Számviteli törvény szerint készített pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot – ha könyvvizsgálatra köteles, akkor a könyvvizsgálói záradékot is – az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig közzétenni. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei vannak, ha ezen kötelezettségét egy vállalkozás elmulasztja. A következményekkel akkor is számolnia kell a vállalkozásnak, ha a beszámolót olyan személy nyújtja be, akinek arra nincs jogosultsága – hívja fel a figyelmet, Szabó Csaba, az ICT Európa Finance Zrt. könyvelési osztályának szakmai igazgatója.

A Céginformációs Szolgálat a beszámoló megérkezését követően továbbítja a kapcsolódó űrlapot az adóhatóság (NAV) részére. Ha ezt az adóhatóság nem kapja meg az előírt határidőig, akkor azonnal értesül a mulasztásról.

Felszólítás, mulasztási bírság

Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Vállalkozás megszüntetése, törlés a cégjegyzékből

Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás kényszer-végelszámolása. A kényszer-végelszámolás folyamata vissza nem fordítható. A felszámolók névjegyzékéből kiválasztott végelszámoló tevékenysége (szükség esetén az eljárás felszámolássá történő átminősítésével) minden esetben a vállalkozás megszüntetéséhez vezet. Végső esetben tehát a mulasztástól számított kb. 4-6 hónapon belül a cég törléséhez vezethet a beszámoló közzétételének elmulasztása.

A vezető személyes felelőssége

A vállalkozás megszűntetésén túl a Csődtörvényben megfogalmazott következményekkel is számolniuk kell a felszámolás alá került társaságok vezető tisztségviselőnek a beszámolási kötelezettség elmulasztásának esetére. A Csődtörvény szerint ugyanis a hitelezői érdekek sérelmét kell vélelmezni abban az esetben, ha a felszámolás kezdő időpontja előtt a vezető tisztségviselő nem gondoskodott a vállalkozás pénzügyi beszámolójának közzétételéről. Ekkor a közzétételi kötelezettséget elmulasztó vezető tisztségviselőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezését követően a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el ügyvezetési feladatait. Ha ezt nem tudja megfelelően bizonyítani, akár a hitelezők ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhető. Az vezető tisztségviselő, aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét (a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás útján sem) 5 évig nem tölthet be más társaságnál vezető tisztséget.

A vállalkozás vezetőjének számolnia kell továbbá a beszámoló közzététele elmulasztásának büntetőjogi következményeivel is. A Büntető Törvénykönyv 403.§ (1) bekezdése szerint, aki a jogszabályokban foglalt beszámoló készítési kötelezettségét megszegi és ezzel az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, ill. ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Végeredményként a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása nemcsak a cég gazdasági tevékenységének ellehetetlenítését okozhatja, de akár a vezető tisztségviselő személyes felelősségének megállapításához, hasonló tisztségtől való eltiltásához, szélsőséges esetben büntető eljárás alá vonásához is vezethet – összegzi Szabó Csaba, az ICT Európa Finance Zrt. könyvelési osztályának szakmai igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS