A Számviteli törvény és a Cégnyilvánosságról szóló törvény alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles a Számviteli törvény szerint készített pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot – ha könyvvizsgálatra köteles, akkor a könyvvizsgálói záradékot is – az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig közzétenni. Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei vannak, ha ezen kötelezettségét egy vállalkozás elmulasztja. A következményekkel akkor is számolnia kell a vállalkozásnak, ha a beszámolót olyan személy nyújtja be, akinek arra nincs jogosultsága – hívja fel a figyelmet, Szabó Csaba, az ICT Európa Finance Zrt. könyvelési osztályának szakmai igazgatója.
A Céginformációs Szolgálat a beszámoló megérkezését követően továbbítja a kapcsolódó űrlapot az adóhatóság (NAV) részére. Ha ezt az adóhatóság nem kapja meg az előírt határidőig, akkor azonnal értesül a mulasztásról.
Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás kényszer-végelszámolása. A kényszer-végelszámolás folyamata vissza nem fordítható. A felszámolók névjegyzékéből kiválasztott végelszámoló tevékenysége (szükség esetén az eljárás felszámolássá történő átminősítésével) minden esetben a vállalkozás megszüntetéséhez vezet. Végső esetben tehát a mulasztástól számított kb. 4-6 hónapon belül a cég törléséhez vezethet a beszámoló közzétételének elmulasztása.
A vállalkozás megszűntetésén túl a Csődtörvényben megfogalmazott következményekkel is számolniuk kell a felszámolás alá került társaságok vezető tisztségviselőnek a beszámolási kötelezettség elmulasztásának esetére. A Csődtörvény szerint ugyanis a hitelezői érdekek sérelmét kell vélelmezni abban az esetben, ha a felszámolás kezdő időpontja előtt a vezető tisztségviselő nem gondoskodott a vállalkozás pénzügyi beszámolójának közzétételéről. Ekkor a közzétételi kötelezettséget elmulasztó vezető tisztségviselőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolással fenyegető helyzet bekövetkezését követően a hitelezők érdekeinek megfelelően látta el ügyvezetési feladatait. Ha ezt nem tudja megfelelően bizonyítani, akár a hitelezők ki nem elégített követeléseinek a megtérítésére is kötelezhető. Az vezető tisztségviselő, aki nem teljesíti fizetési kötelezettségét (a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás útján sem) 5 évig nem tölthet be más társaságnál vezető tisztséget.
A vállalkozás vezetőjének számolnia kell továbbá a beszámoló közzététele elmulasztásának büntetőjogi következményeivel is. A Büntető Törvénykönyv 403.§ (1) bekezdése szerint, aki a jogszabályokban foglalt beszámoló készítési kötelezettségét megszegi és ezzel az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, ill. ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Végeredményként a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása nemcsak a cég gazdasági tevékenységének ellehetetlenítését okozhatja, de akár a vezető tisztségviselő személyes felelősségének megállapításához, hasonló tisztségtől való eltiltásához, szélsőséges esetben büntető eljárás alá vonásához is vezethet – összegzi Szabó Csaba, az ICT Európa Finance Zrt. könyvelési osztályának szakmai igazgatója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.