Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak munkát Magyarországon – hívja fel a figyelmet dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Hajduk Gábor, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértője. Számos olyan kedvezmény van azonban, amely jelentősen megkönnyíti a hazánkba érkező üzleti utazók helyzetét.
Az egyik ilyen kedvezmény a rövid időszakra érkező üzleti látogatókra vonatkozik. Ők bármely 180 napon belül 90 napot tartózkodhatnak Magyarországon előzetes megállapodás, munkavállalási engedély és munkaerőpiaci vizsgálat nélkül, részt vehetnek üzleti találkozókon, megbeszéléseken, és beszerzéseket vagy kereskedelmi ügyleteket is intézhetnek.
„A gyakorlatban ez a kedvezmény praktikus lehet például a magyar cég brit állampolgárságú ügyvezetőjének, aki csak alkalmanként utazik be Magyarországra, és engedélymentesen végezheti az itteni tevékenységét – mondta el dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje. – Ha tisztában vagyunk azzal, ki jogosult igénybe venni a hasonló kedvezményeket, könnyen elkerülhetjük az esetleges hosszas engedélyezési procedúrát.”
Az üzleti látogató azonban nem vehet részt értékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban a lakosság számára, és nem részesülhet díjazásban ott, ahol ideiglenesen tartózkodik. Emellett nem nyújthat szolgáltatást olyan szerződés keretében sem, amely az ideiglenes tartózkodás helye szerinti fél területén nem letelepedett jogi személy és egy ott tartózkodó fogyasztó között jött létre.
Ugyancsak engedélymentesség vonatkozik a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra. Ebbe a kategóriába csak az a vezető beosztású személy tartozik, aki vállalkozást hoz létre, másra nem terjedhet ki a tevékenysége, és javadalmazást sem kaphat a letelepedés területéről. A vállalaton belül áthelyezett személyek összlétszámára nem vonatkoznak korlátozások, és számukra biztosított a kedvező elbánás elve.
Azoknak a brit állampolgároknak, akik esetében nem lehet alkalmazni az kedvezményeket, a jövőben a vízummentes időn felüli tartózkodásuk és munkavállalásuk jogcímhez és engedélyhez lesz kötött.
A járvány hatására elterjedt otthoni munkavégzés miatt felmerülhet, milyen engedély szükséges akkor, ha a munkavállaló lakhelye nem a munkavégzés helye szerinti államban található. Ilyen lehet például az a Nagy-Britanniában élő brit, aki magyar céggel áll munkaviszonyban, és munkája során alkalmanként Magyarországra kell utaznia. Ő „határ menti ingázónak" minősül, ami ez esetben az Európai Unió határaival szomszédos országokat jelenti.
„A fogalom megtévesztő lehet, hiszen joggal gondolunk a szó hétköznapi értelmében vett mindennapos vagy rendszeres munkavállalási célú határátkelésre – tette hozzá dr. Hajduk Gábor. Ugyanakkor más tagállam gyakorlata alapján – amelyet véleményünk szerint a magyar hatóság is követni fog – a kedvezményekhez egyáltalán nem szükséges, hogy a munkavállaló meghatározott időközönként belépjen Magyarország területére.”
Bár erre az esetre nincs egységes szabályozás, de a tagállamok feltételei kisebb eltérésekkel megegyeznek. Magyarországon a külföldi munkavállalónak a határ menti ingázókra vonatkozó kedvezmény érvényesítéséhez négy dolgot kell igazolnia: egyesült királyságbeli állampolgárságát, azt, hogy 2020. december 31-e előtt Magyarországon munkaviszonnyal rendelkezett, jogállása a kérelmezés időpontjában fennáll és lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül van.
Ha ezek a feltételek fennállnak, összevont eljárás keretében kérhet munkavállalás célú tartózkodási engedélyt, úgy, hogy nem kell igazolnia lakhatását, megélhetését és egészségügyi biztosítását, illetve a foglalkoztatásához munkavállalási engedély sem szükséges.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.