Az utóbbi időszakban a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb fókuszt kapott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni fellépés az Európai Unióban. Bár az EU-s jogszabályban rögzített átvilágítási folyamat alapjaiban nem változott, a most elkészült tényleges tulajdonosi adatbázissal minden könyvelési szolgáltató cégnek komoly feladata lesz, ha el akarják kerülni a bírságot. A Process Solutions Kft. (PS), hazánk egyik vezető számviteli-, adózási- és bérszámfejtési szolgáltatásokat nyújtó vállalata segít megérteni az újdonságokkal járó kockázatot.
A PS alapvetően két tevékenysége miatt foglalkozik aktívan a témával, a könyvviteli tevékenység érthető módon már a kezdetektől fogva fontos része az átvizsgálásnak. A székhelyszolgáltatási tevékenység azonban csak 2020 januárja óta kapott kiemelt figyelmet, amikor is minden céget regisztrálni kellett a hivatalnál, hiszen a NAV szempontjából így nagyobb eséllyel azonnal kiszűrhetőek az olyan kockázatok, mint a nem valós tulajdonosok és fantomcégek.
Fontos megjegyezni, hogy ezzel szemben könyvelési tevékenység esetén a szolgáltató és a hivatalok számára is többnyire csak utólag látható az esetleges kockázat vagy potenciális bűncselekmény.
A frissen elkészült tényleges tulajdonosi adatbázis miatt az ügyfélazonosítás mostantól újabb kockázatot jelenthet a szolgáltatócégek számára is. „Azt tapasztaltuk, hogy az ügyfeleink már alapvetően tisztában vannak az átvilágítási folyamattal, többek között a pénzintézetek, jogászok és a könyvvizsgálók által is működtetett folyamatoknak köszönhetően" – mondta Somogyvári Anna, a Process Solutions Senior Managere.
Az ügyfélazonosítás senki számára nem idegen fogalom, gondoljunk csak a bankoknál vagy biztosítóknál elvégzendő procedúrára, amikor magánszemélyként az adataink megadásával igazolunk kell, hogy a saját nevünkben járunk el. Az EU pénzmosás elleni törvénye alapján a jogi személyeknek pedig többek között könyvviteli tevékenység és székhelyszolgáltatás esetén is egy hasonlóan komoly folyamatot kell végig vinni a gyanús esetek kiszűrése érdekében.
Az átvilágítás egy több részből álló adatlap segítségével történik, melyet személyesen, vagy auditált elektronikus hírközlő eszközön keresztül kell elvégezni, ami sokszor még a járványhelyzet következtében fejlődő digitális környezetben is nehézséget okoz. Az adatlap első része tartalmazza az ügyfél cég adatait egy 30 napnál nem régebbi alátámasztó dokumentummal (például cégkivonat), míg a második részben az eljáró képviselő adatait kérik hasonló módon.
A harmadik rész tartalmazza a tényleges tulajdonos adatait, tehát azt a magánszemélyt, aki a cégláncolat tetején áll és legalább 25 százalék tulajdonrésszel bír, tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol vagy meghatározó befolyással rendelkezik a jogi személy felett.
Ez az a pont, ami 2021-ben még nagyobb fókuszt kapott, hiszen a bankoknak le kellett jelenteni a nyilvántartásba, hogy kik az ügyfeleik tényleges tulajdonosai, 2022-től pedig többek között a könyvviteli és székhelyszolgáltatóknak is időről-időre ellenőrizniük kell a cégeket az elkészült adatbázis alapján.
Ez az eddig is végzett folyamatos monitoring tevékenység bővülését jelenti, a változásról továbbra is az ügyfélnek kell tájékoztatást nyújtani 5 napon belül mind a számlavezetését végző bankok, mind a pénzmosás elleni törvény által érintett szolgáltatóik felé. Bármely fajta nem egyezés vagy pénzmosás-gyanú felmerülése során a könyvelőknek egyébként is minden esetben jelentési kötelezettségük van.
„A PS esetében az ügyfelek többsége multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai közül kerül ki, akik többnyire átlagos kockázati besorolást kapnak. Magas kockázatúnak akkor számít egy cég többek között, ha tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, vagy kiemelt kockázatot jelentő 3. ország jelen van a tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között. A kockázati besorolásra már a szerződés megkötésekor sor kerül, így a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban megtalálható adatok és az ügyfél ún. TT indexe (tulajdonképpen az ott tárolt tényleges tulajdonosi adatok megbízhatósági foka) is segítségünkre lesz a jövőben” – tette hozzá Somogyvári Anna.
A szolgáltató cégeknek emellett egy összetett szűrési feladatot is működtetniük kell, hiszen az ENSZ-nek és az EU-nak is van egy-egy szankciós listája, melyeket folyamatosan egyeztetni kell az ügyfélkörben lévő cégekkel, személyekkel.
„Az átvilágítások szinte minden kollégánk munkáját érintik, a PS esetében például közel 250 munkatárssal kell megismertetnünk a hatályos jogszabályokat” – mondta Somogyvári Anna.
Ha egy ellenőrzés során hiányosságok merülnek fel, a NAV először figyelmezteti a szolgáltatót, majd határidő kitűzésével kötelezi a jogsértések megszűntetésére. A székhelyszolgáltatás kapcsán eltilthatja a céget a tevékenységtől 1-12 hónapig, vagy akár törölheti is a szolgáltatót. A bírság összegének meghatározása nagyrészt a vétség súlyosságától függ, valamint azt is figyelembe veszik, hogy visszaeső cégről van-e szó.
A téma fontosságát jelzi, hogy eddig a NAV oldalán belül tértek ki a pénzmosással kapcsolatos szabályokra, de most már külön honlapon található meg minden fontos információ. Az előírásoknak való megfeleléshez mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók érdeke, hogy naprakész adatokkal rendelkezzenek, és kiemelten fontos felhívni a cégek figyelmét, hogy minden változásról időben tájékoztassák a szolgáltató partnert.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.