A legfontosabb tudnivalókat Héhn Miklós, az RSM Hungary vezérigazgató-helyettese foglalta össze.
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és az osztalék kifizetéséről. A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni – írja friss bejegyzésében Héhn Miklós, az RSM Hungary vezérigazgató-helyettese.
A társaság tagjait osztalék illeti meg a társaság felosztható és felosztandó – a Számviteli szerint meghatározott – tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből.
A Ptk. alapján az osztalékra az a tag jogosult, aki/amely az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.
A normál naptári évvel beszámolót készítő cégek döntő többsége a tavalyi beszámoló véglegesítésének időszakában van jelenleg. Az üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásakor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és annak kifizetéséről. Az osztalékról szóló döntést évente egyszer, a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni.
A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni.
Az osztalék előírható mértékére a számviteli törvény osztalék fizetési korlátot is tartalmaz: a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ez egy igen fontos szabályozó eszköz, sok esetben a lekötött tartalék meghatározó mértékű lesz az osztalékra, amennyiben az adózó például fejlesztési tartalékot képez. A fejlesztési tartalék összegét a lekötött tartalékban el kell különíteni.
Anyavállalatok esetébe a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét.
A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a beszámolóval lezárt a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.
A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.
Jelen esetben 2023-ról készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz 2024-ben a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.
A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint időben elválhat egymástól. Nem szükséges azonnal rendezni, lehet a cash-flow alapján ütemezni a kifizetéseket.
Az osztalék előírásának és könyvelésének részletes szabályairól itt olvashat.
Amennyiben a tulajdonosok felé év közben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg lett fizetve, akkor fontos a beszámoló elfogadása kapcsán, hogy az osztalékelőleg tényleges osztalékká váljon. Amennyiben nem lesz rá fedezet a beszámoló alapján, vagy a legfőbb szerv kisebb mértékű osztalékról dönt, akkor az osztalékelőleg nem válik osztalékká. Ilyen esetben az osztalékelőleg vagy a különbség összege kölcsönnek minősül melyre kamatot kell felszámolni.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.