Az Európai Unióban vásárolt gépkocsi kivitele Magyarországról Ukrajnába

2022. 06. 24., 15:27

Az Európai Unió területén vásárolt gépkocsit a természetes személyek a magyar–ukrán határszakaszon – végleges rendeltetéssel – kereskedelmi forgalomban csak írásbeli elektronikus kiviteli árunyilatkozat, illetve az árunyilatkozat feldolgozása után kiállított kiviteli kísérőokmány benyújtásával vihetik ki Ukrajnába – hívja fel a figyelmet a NAV.

A gyorsabb ügyintézéshez célszerű a kiviteli árunyilatkozatot a határátkelőre érkezés előtt – akár már a vásárlás helyén – elkészíteni és az illetékes vámhatósághoz elektronikusan benyújtani. Ehhez – meghatározott díjért – megbízható vámügynökség vagy spedíció is.

Az árunyilatkozat elkészítéséhez egyebek mellett a feladó vámazonosító számára, azaz EORI-számára van szükség, ezért ennek meglétét célszerű előzetesen tisztázni. Ha a feladónak nincs EORI-száma, akkor azt neki vagy megbízottjának még az árunyilatkozat beküldése előtt igényelnie kell a vámhatóságtól, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).

Az EORI-számot a külföldi magánszemély a 12VKM jelű, Adatlap külföldi magánszemély részére elnevezésű adatlapon kérheti. Az igényléshez útlevélre van szükség.

Az árunyilatkozat kitöltéséhez szükséges okmányok:

– a gépjármű tulajdonjogának megszerzését igazoló adásvételi vagy ajándékozási szerződés vagy számla és

– érvényes forgalmi engedély.

Az elektronikusan benyújtott írásbeli kiviteli árunyilatkozat feldolgozása után kiállított, úgynevezett kiviteli kísérőokmányt a közreműködő vámügynökség kinyomtatja, és az ügyfélnek átadja. Ezt az okmányt kell a határátkelőhelyen, a kilépés előtt a NAV pénzügyőrének átadni a vásárolt gépjármű bemutatása mellett. 

A forgalomból kivont gépjármű külön szállítóeszközön rendszám nélkül, vagy saját hajtással, ideiglenes, Magyarországon „Z” betűjelű rendszámmal is szállítható. Ha valaki nem a saját gépkocsiját szállítja, akkor az eljárási jogosultságát is igazolnia kell.

Ha az árunyilatkozaton a feladóként vagy exportőrként a gépjárművet értékesítő kereskedő (gazdálkodó szervezet) szerepel, a gépjárművet csak a kereskedelmi forgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken (Záhony, Beregsurány) lehet kiléptetni.

Vámügynöki illetve spedíciós szolgáltatás a záhonyi és beregsurányi határátkelőn is elérhető.

A vásárolt gépjármű az ukrán–magyar határszakaszon az alábbiak szerint léptethető ki:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS