Alig tudunk valamit a pénzmosási szabályokról

2022. 06. 11., 12:49

A magyarok közel fele nem tudja, hogy az ingatlanközvetítők kötelessége elkérni az okmányokat és átvilágítani az ügyfeleket, ez derül ki az Opinio reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a penzmosasinfo.hu megbízásából készítettek. A vásárlók zöme nem szívesen adja oda az okmányait az ingatlanosoknak, a többség pedig nyitott lenne olyan megoldásra, ahol saját maga végezhetné el telefonjával az ügyfél-átvilágítást.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében minden ingatlanfejlesztéssel, -üzemeltetéssel, és -kezeléssel foglalkozó vállalat és ingatlanközvetítő cég köteles megfelelni az ügyfél-átvilágítási és kockázatértékelési kötelezettségnek.

A megkötendő új szerződéseket illetően így az ügyfél-átvilágítás körében a szolgáltatók feladata a személyes okmányok ellenőrzése, másolat készítése, tényleges tulajdonosi nyilatkozat megkövetelése és valamennyi adat rögzítése, nyilvántartása. Ezek figyelmen kívül hagyása esetén sem bérleti, sem üzemeltetési, sem adásvételi szerződések megkötésére nincs lehetőség.

A magyarok fele nincs tisztában a törvénnyel

Ugyan a törvény 2017 óta érvényben van, csupán minden második magyar tudja, hogy az ingatlanközvetítőknek kötelezettsége elkérni az okmányokat és átvilágítani az ügyfeleket, derült ki az Opinio nem, iskolai végzettség, településtípus és lakóhely szerint reprezentatív, 1100 fős mintán készített országos közvélemény-kutatásából.

A felmérésben külön is rákérdeztek azoknak a résztvevőknek a tapasztalataira, akik a közelmúltban vásároltak ingatlant. Ennek a csoportnak is kevesebb, mint a fele nyilatkozott úgy, hogy az ingatlanos az adás-vételi folyamat során elkérte tőlük a személyi okmányokat és leellenőrizte azokat, ismertette az adatokat Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász.

A válaszadók 82 százaléka nincs tisztában a tényleges pénzmosási átvilágítási kötelezettségekkel még úgy sem, hogy nemrég vásárolt vagy belátható időn belül vásárolna ingatlant. Ezt támasztja alá, hogy mindössze 6 százalék tudta helyesen a felsorolt válaszlehetőségek közül, hogy pontosan melyik két okmányt kell átadnunk az ingatlanközvetítőknek, akiknek a személyi igazolványt és a lakcímkártya személyi számot nem tartozó oldalát kell ellenőrizniük.

A szakértő kiemelte, a közvélemény-kutatásból egyértelműen kirajzolódik az a trend is, hogy a magyarok még mindig nem szívesen adják ki a kezükből az okmányaikat.

„A válaszadók mindössze 19 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes mértékben komfortosnak érzi, amikor elkérik az okmányait. 17 százalék érzi ezt kicsit zavarónak, 13 százalék pedig egyáltalán nem érzi ezt komfortosnak. A digitalizált világban az emberek még inkább elkezdtek odafigyelni a személyes adataik biztonságára, ugyanakkor bizonyos helyzetekben, mint például ingatlanvásárlásnál, kötelesek lennének ezt bemutatni a közvetítő kérésére” – mutatott rá a kettősségre.

Az ügyfél-átvilágítás nem kötelező rossz

Az Opinio kutatásában azt is kérdezte, hogyan adnák át a legszívesebben a kitöltők az okmányaik tartalmát. 44 százalék azt felelte, akkor, ha előzetes tájékoztatást kap az eljárásról, 35 százalék pedig úgy, hogy ha egy applikáció használatával maga tölthetné azt fel. Dr. Tóth Judit Lenke megjegyezte, a felmérésben résztvevők túlnyomó többsége nyitott lenne egy olyan megoldásra, ahol saját maga végezhetné el az ügyfél-átvilágítást a saját telefonjával, hiszen így úgy érezhetnék, saját maguk birtokolják a személyes adataikat.

(Dr. Tóth Judit Lenke is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 398. interjúja IDE KATTINTVA olvasható.)

Azzal az állítással, hogy a pénzmosás megakadályozásában az ingatlanosnak is fontos szerepe lehet, a válaszadók harmada értett teljes mértékben egyet. A kitöltők 10 százaléka nem tudta megítélni a kérdést, és mindössze 8 százalék nem értett egyáltalán egyet ezzel a kijelentéssel.

A szakértő a kutatást értékelve elmondta, az ügyfél-átvilágítás mindkét fél érdeke, részben a társadalmi felelősségvállalás miatt is, ugyanis csak így lehet kiszűrni a csalókat, akik sokszor komoly bűncselekményekből összeszedett vagyont fordítanak lakás vásárlására.

Kifejtette, a fentebb említett tényezők miatt az edukáció mindkét oldalon rendkívül fontos, amit az ingatlanirodáknál kell elkezdeni annak érdekében, hogy még átláthatóbb tájékoztatást tudjanak adni az ügyfeleiknek. Abban az esetben, ha egy ingatlanosnak nincsenek kész válaszai arra vonatkozóan, hogy miért fontos az átvilágítás, érdemes pénzmosási szakértőhöz fordulni mindezek tisztázása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS