Az eddig nyilvánosságra hozott részleteket az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
A költségvetési egyensúly és a rezsicsökkentés fenntartása, és a honvédelem biztosítása érdekében a kormány a 2010-es mintájára újra az egyes jól profitáló szektorok extra adóztatása mellett döntött – kezdi friss bejegyzését dr. Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Az előzetes várakozásokat azonban meghaladja az egyelőre két évre (2022-2023) tervezett csomag. A legnagyobb elvonást az energiaszektortól tervezik évi 300 milliárd forint értékben, ezt követi a bankszektor a 250 milliárdos, dobogós helyen még a kiskereskedelmi szektor a 60 milliárdos tervezett adóbevétellel. Holtversenyben negyedik helyen a tranzakciós illeték és a biztosítási szektor 50-50 milliárdos tervezett adóbevétellel, majd a telekommunikációs szektor, a légitársaságok, és a gyógyszerforgalmazók követeznek 40–30–20 milliárd forintos tervezett különadó bevétellel. A 2023-tól újra aktivált reklámadótól 15 milliárd forint bevételt remélnek. Ezen felül emelik a NETA-t, az alkohol és cigaretta jövedéki adóját, valamint a cégautóadót összesen mintegy 100 milliárd forint értékben. A tervezett 900 milliárd forint extra adóbevétel nagyobb részét (700 milliárd forint) a rezsivédelmi alap létrehozására tervezik fordítani, míg a maradéknak a honvédelmi alap a címzettje.
Az „extraprofit” elvonásból származó különadókból tervezett jelentős többletbevételek sem elegendőek a költségvetés stabilizálására, a kiigazítás jelentős része az állami kiadások lefaragásából, beszerzési stopból, beruházások elhalasztásából, illetve létszámleépítésből jön majd.
Nézzük az adózást érintő, eddig nyilvánosságra hozott részleteket!
A Kormány egyik nap kihirdette a háborús veszélyhelyzetet, másnap pedig már arról is értesülhettünk, hogy az akkut COVID válság időszakában alkalmazott rendeleti úton tervezik beszedni az „extraprofit” adókat. A technikai részletek napokon belül várhatóak, a gyorsaságra jellemző, hogy akár az egész éves elvonás beszedésére is már előre, év közben sor kerülhet, persze egyes különadók esetében havi vagy negyedéves lesz a fizetési gyakoriság.
Az extra adó alapja a bankok nettó kamatbevétele (ideértve a különböző díjakat, jutalékokat is), és az adó „kamateredmény-arányos” lesz.
A tranzakciós illeték felső összehatára tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer Ft-ról 10 ezer forintra emelkedik, és az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik.
Az elvonást a bányajáradék emelésével oldják meg.
A 2020-ban bevezetett nettó árbevétel alapú kiskereskedelmi adó sávosan emelkedő adómértét növelik, a 100 milliárd forint fölötti sáv 2022. február 1-től 2,7 százalékos mértéke 4,1 százalékra emelkedik, míg a 30–100 milliárd forint közötti sávban 0,4 százalékról 1 százalékra növekszik az adókulcs. Az 500m és 30 milliárd forint közötti részre marad a 0,1 százalékos mérték, míg 500 millió forintos éves árbevétel alatt továbbra sem kell fizetni.
A forgalomra vetnek ki új adót.
A tervek szerint a légitársaságoknak a Magyarországról induló utasonként 10-15 eurót kell majd adóként megfizetniük.
A költségvetésbe befizetendő társadalombiztosítási-támogatást emelik.
A 2019-ben felfüggesztett (a mértékét 0 százalékra csökkentették) reklámadó reaktiválását tervezik 2023-tól. Ennek mértéke 7,5 százalék.
Részletek egyelőre nem ismertek, mindösszesen annyi, hogy kb. évi 100 milliárd forintos bevétellel kalkulál a kormány a meglévő adók finomhangolásából. Ezen belül említésre került a chipsadó, valamint a dohány-, és alkoholtermékek jövedéki adójának az emelése.
Ebben a körben felmerült még a cégautó-adó növelése is, bár ettől az intézkedéstől nem várható, hogy a munkáltatók tömegesen áttérnek az egészségesebb céges kerékpár biztosítására. A mobilitás kapcsán említésre méltó, hogy a határmenti virágzó benzinturizmusnak is vége szakad, péntektől csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak kedvezményes áron.
A különadók részleteiről a várhatóan hamarosan megjelenő rendeletből ismerhetők meg majd a pontos részletszabályok.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.