Adatszolgáltatási kötelezettség az online jövedelmekről?

2020. 08. 05., 10:45

Az Európai Bizottság néhány hete tette közzé a „tisztességes és egyszerű adóztatás” uniós szintű támogatását célzó javaslat-csomagját. A csomag a tisztességes és egyszerű adóztatás kialakítását támogató akcióterv, valamint az uniós szintű adóügyi kormányzás fejlesztéséről szóló kommunikáció mellett újabb tagállamok közötti adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését javasolja.

Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv most javasolt, hetedik módosítása (DAC 7) a digitális üzleti platformok számára írna elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Célja az lenne, hogy biztosítsa a tagállamok közötti információcserét a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmekről annak érdekében, hogy ezen jövedelmek tisztességes adóztatását elősegítse.

„A DAC 7 által előírt információcsere nagyban támogathatja egy uniós szintű, a digitális cégeket adóztatandó adórendszer jövőbeni bevezetését, amelynek jelentősége egyre inkább felértékelődni látszik az Európai Unió agendáján”nyilatkozta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat kizárólag információcserére vonatkozik, a digitális platformokat üzemeltető társaságok adóztatásáról nem tartalmaz rendelkezéseket. Az adatszolgáltatás kiterjedne minden platformra és lefedné az ezeken keresztül történő szolgáltatásnyújtást, termékértékesítést, ingatlan-bérbeadást, valamint a közösségi finanszírozás keretein belül adott kölcsönnyújtást is.

„A javaslat törekszik ugyanakkor elkerülni azt, hogy az adatszolgáltatás indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelentsen a cégek számára. Ezért a digitális cégek csak évente egyszer szolgáltatnának adatot egy adott tagállamban, amelyet utána a tagállamok adóhatóságai osztanának meg egymással az információcsere keretében” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az adatszolgáltatáson túlmenően a javaslat a visszaélésszerű joggyakorlat elleni küzdelem céljából tisztázná, illetve tovább szabályozná a tagállami adóhatóságok együttműködési lehetőségeit, például a több tagállam adóhatósága által összehangoltan lefolytatott adóellenőrzéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS