A termékszavatossági szabályok több tekintetben is eltérnek a kellékszavatosság szélesebb körben ismert szabályaitól – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd.
A kellékszavatossághoz és a jótálláshoz hasonlóan a termékszavatosság a hibás teljesítésért való felelősség egyik formája. A termékszavatosság alkalmazása több szempontból is szűkebb, mint például a kellékszavatosságé. Termékszavatosság csak ingó dolog hibája esetén áll fenn és csak akkor, ha a dolgot vállalkozás értékesítette fogyasztó részére. Így például nem beszélhetünk termékszavatosságról, ha egyik cég egy másik cégnek ad el terméket. Szintén nem vonható ebbe a körbe az ingatlan adásvétele vagy a szolgáltatások nyújtása sem.
A termékszavatosság lényegében a vállalkozás által a fogyasztónak eladott ingó dolog hibájáért fennálló gyártói szavatosságot jelenti.
Ez a szavatosság nem szükségszerűen azt a vállalkozást terheli, amelyik a terméket a fogyasztónak értékesítette, hanem a termék gyártóját. Ebből a szempontból gyártó alatt nem csupán a termék előállítóját kell érteni, hanem a forgalmazóját is. Forgalmazó például az a nagykereskedő is, aki a terméket importálta, majd a belföldi kiskereskedőnek értékesítette.
Ha a termék tulajdonjogát a fogyasztó átruházza (eladja, elajándékozza), akkor a termékszavatosság a gyártóval szemben az új tulajdonost is megilleti.
A fogyasztó a termékszavatossági joga alapján elsődlegesen azt követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki. A termék akkor minősül hibásnak, ha nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalakor érvényes minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A hibát a felfedezése után késedelem nélkül közölni kell a gyártóval. A hiba felfedezésétől számított 2 hónapos határidőn belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
Amennyiben a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a fogyasztó kérheti a termék kicserélését is.
A termékszavatosság a gyártót az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított 2 évig terheli.
A forgalomba hozatal időpontja rendszerint nem azonos azzal az időponttal, amikor a fogyasztó a megvásárolt terméket átvette. Forgalomba hozatalnak azt az időpontot tekintjük, amikor a termék fogyasztók számára történő értékesítése megindult. Tehát például, amikor a nagykereskedő elkezdte a termék továbbadását a kiskereskedők felé azért, hogy az a fogyasztókhoz eljusson. Előfordulhat, hogy a forgalomba hozatal időpontját nem könnyű meghatározni, ha a termék csomagolásán vagy a leírásában sem szerepel erre vonatkozó adat. Ebben az esetben például a gyártási időből lehet kiindulni, amennyiben az ismert.
Termékszavatosság esetén a kijavítási vagy kicserélési igényen túl a fogyasztó másfajta szavatossági igénnyel nem élhet. Nem kérheti például a gyártótól a vételár arányos leszállítását. A termékre vonatkozó adásvételi szerződéstől sem állhat el. Ennek egyszerű magyarázata, hogy a terméket a fogyasztó nem a gyártótól vásárolta, e jogok pedig csak a termék eladójával szemben értelmezhetők. Amennyiben a fogyasztó árleszállítást szeretne vagy el kíván állni a szerződéstől, akkor kellékszavatossági igényként ezt az eladóval szemben érvényesítheti, akitől a terméket vásárolta.
A gyártónak bizonyos feltételek mellett lehetősége van arra, hogy mentesüljön a termékszavatossági kötelezettsége alól.
Amennyiben az alábbi három feltételből legalább egy teljesül, akkor a gyártó mentesül a kötelezettsége alól:
– ha a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy
– a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy
– a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.