2024-ben a NAV ellenőrzési rendszerének kialakításában a rendelkezésre álló és egyre bővülő adatvagyon játszik központi szerepet. A NAV birtokában lévő széles körű adatok alapján lehetőség nyílik arra, hogy az ellenőrzéstípusokat az adózói magatartásokhoz igazítsák.
A szigorú ellenőrzéseken túl az adóhatóság fókuszába kerülnek olyan eljárások is, amelyek elsődlegesen az adózók tájékoztatására, figyelmeztetésére irányulnak és a jogkövető magatartást ösztönzik – írják összefoglalójukban a PwC Magyarország szakértői.
Idén az adószakmai ellenőrzések középpontjában a
– differenciált fellépés,
– a költségvetési kockázat csökkentésére irányuló monitoring,
– az adatvagyonban fellelhető eltérések kontrollja,
– a kiemelt, legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adóalanyok ellenőrzése, valamint
– vámszakmai és idegenrendészeti ellenőrzés
állnak.
A NAV jogkövetéssel arányos fellépése egyik oldalról a prudens adózók támogatását, másrészről pedig a csalárd adózókkal szembeni szigorúbb fellépést jelenti.
A támogató és jogkövetési eljárások során az alapvetően jogkövető, de nem szándékosan hibázó adózók kapnak segítséget a javítás érdekében, továbbá támogatásban részesülnek a folyamatosan változó jogszabályi környezetet illetően. Ugyanakkor azon adózókkal szemben, akik a jogszabályok szándékos kijátszásával károsítják meg a költségvetést, a NAV szigorúbb és azonnali fellépést fog gyakorolni.
E tekintetben fontos szerepet kap a rendszeres partnerellenőrzés, hiszen az adózóknak is alapvető érdekük az olyan üzleti partnerek szűrése, melyekkel szemben csalárd magatartásuk miatt a NAV súlyozott fellépést gyakorol.
A NAV által végzett kockázatelemzés, valamint a korábbi tapasztalatok alapján számos üzletágban várható ellenőrzés 2024-ben. Ezek között vannak olyan ágazatok, amelyek már az elmúlt években is kiemelt figyelemben részesültek, mint a webhelyeken való értékesítés, a turizmus-vendéglátás, építőipar vagy az élelmiszeripar. Ugyanakkor ebben az évben új tevékenységkörök is fókuszba kerültek, többek között
– az internetes tartalomszolgáltatás,
– a rendezvényszervezés,
– a takarító szolgáltatások,
– a személy- és vagyonvédelem, illetve
– a szépségipari szolgáltatások.
Az iparági specifikumok mellett egyéb üzleti körülmények alapján is felkerülhetnek az adózók a NAV radarjára, például a következő esetekben:
– újonnan alakult vállalkozás, amely nagy tételszámban – vagy magas összegben – állít ki számlát;
– rövid időn belül jelentős forgalomnövekedést felmutató vállalkozások, amelyek esetén a rendelkezésre álló kontrolladatok között különbségek merülnek fel; illetve
– az alacsony számú foglalkoztatottal működő vállalkozások, amelyek jelentős forgalmat érnek el (valamint ennek fordított esete).
A NAV az elmúlt években egyre szélesebb körben bővítette ki az adatszolgáltatási kötelezettség horizontját. Ennek eredményeképpen mára egy kiterjedt adatvagyonnal rendelkezik, amely alapján átfogó ellenőrzések és komplex adatelemzések folytathatók.
Kockázatelemzése során a NAV már működő algoritmusok és a mesterséges intelligencia felhasználásával kifinomult eljárásokat folytat, ezáltal vizsgálja az online jelentett adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket. Kockázatelemzése során a rendelkezésre álló adatvagyonra támaszkodik, így 2024-ben kiemelt hangsúlyt kap az adózók figyelmeztetése és felszólítása az adatszolgáltatás minőségének javítására.
Az adóalanyok által online jelentett, valamint bevallott adatokban jelentős eltérések mutatkozhatnak, amelyek mögött számos indok állhat. A NAV fő célja ezek feltérképezése és az eltérések kiküszöbölése. Az adatszolgáltatás minőségének javítása azonban nem csupán a jogkövetés erősítése szempontjából lényeges, hanem az idén bevezetett eÁfa-rendszer tekintetében is. Hasonlóan a NAV kockázatelemzéséhez, az eÁfa-rendszer is a rendelkezésre álló adatvagyonra támaszkodik, így annak érdekében, hogy a webes eÁfa-felület elérje a kívánt célt – azaz az áfabevallás elkészítésének egyszerűsítését – elengedhetetlen a pontos és jó minőségű adatok szolgáltatása.
A legnagyobb adózók vizsgálata a korábbi évek során is kiemelt fontosságúnak bizonyult és ebben idén sem tapasztalható változás. A kapcsolt vállalkozások működésén belül is hangsúlyt fektet a NAV a vállalatközi ügyletekre, a transzferárazással kapcsolatos adatszolgáltatás pontosságára, valamint a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó döntések - és az azokban foglalt feltételek - ellenőrzésére.
A fentiek mellett ellenőrzésre számíthatnak ebben az évben is azok a vállalkozások, amelyek nagy számú munkavállalót foglalkoztatnak a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretein belül. A vizsgálat középpontjában az MRP-szervezet által biztosított kifizetések jogcíme, valamint azok a javadalmazási politikával - és kapcsolódó jogszabályokkal - való összhangja áll.
A vámszakmai ellenőrzések fókuszpontjait idén az e-kereskedelem, a szellemi tulajdonjog, az EU vámterületére belépő vagy azt elhagyó áruk, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott jogcímek képezik. A rendészeti ellenőrzések pedig a már tavaly is figyelmet érdemlő fémkereskedelem, illetve közúti áru- és személyszállítás vizsgálata mellett 2024-ben kiterjednek az illegális termékek kereskedelmének visszaszorítására, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytatók ellenőrzésére is.
Az idei ellenőrzési terv alapján megállapítható, hogy a NAV 2024-ben nagy hangsúlyt fektet a kockázatos területek ellenőrzésére, a jogkövető magatartás ösztönzésére, és differenciálja az alkalmazott ellenőrzéstípusokat. Emellett a rendelkezésére álló adatvagyon is egyre jelentősebb szerepet játszik, így az adózói adatok elemzésére és vizsgálatára ebben az évben kiemelt figyelmet fordít a NAV – az újonnan bevezetett eÁfa-rendszerre tekintettel is.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.