Az elkövetkező időszakban gyakori adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak az adózók, különösen az általános forgalmi adó (áfa) terén. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai összefoglalták, hogy milyen mértékű szankciókat állapíthat meg az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt.
„Ha az adóhatóság az ellenőrzés során adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását” – mutat rá Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
A bírság mértéke legfeljebb az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 200 százaléka lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok felhasználásával keletkezett. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság jelenlegi gyakorlatában a 200 százalék bírság alkalmazása igen gyakori, a befogadott szállítói számlákban felszámított áfalevonási jog megkérdőjelezése esetében ez az esetek jelentős részében megtörténik. Sőt, az úgynevezett kockázatos adózók esetén a bírságalap 260 százaléka is kiszabható, ilyen esetben nincs mód az adóbírság kiszabásának mellőzésére, a bírság mérséklésére sem.
Szimler Gergő, a PwC Legal ügyvédje szerint a kockázatos adózóvá való minősítés sem olyan távoli lehetőség az adóhatóság számára, mint azt gondolnánk – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL.törvény számos esetben lehetőséget ad erre. Azok az adózók érintettek a jogszabály alapján, akik
– szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján
– egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott velük szemben
– a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát; vagy
– székhelyük székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhükre a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.
Balog Balázs, a PwC Legal ügyvédje szerint gyakran tapasztalható az adóhatóság gyakorlatában az is, hogy az adóhatóság több hónapot vagy egymás utáni időszakot ellenőriz ugyanannál az adózónál, majd miután az időrendben első ellenőrzés eredményeként olyan megállapítást tesz, ami „átbillenti” az adózót a kockázatos minősítés kategóriájába, az időrendben későbbi ellenőrzések során szabja ki az adózóval szemben a 260 százalékos bírságösszeget. Hangsúlyozta azt is, hogy az extrém összegű bírsággal szemben célszerű jogorvoslattal élni, ezen belül megfontolandó az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Unió Bírósága eljárásának kezdeményezése is.
Elektromos teherautók gyártásával és újabb kutatás-fejlesztési projekttel szélesíti magyarországi tevékenységi körét a BYD a komáromi üzemének nagyszabású bővítésével.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.