2024-től kötelező elektronikus aláírás jön az új ingatlan-nyilvántartásban

2023. 12. 08., 17:40

A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvényünk helyébe várhatóan 2024. nyarán a jelenleg papír alapú nyilvántartást felváltó új elektronikus alapokon nyugvó rendszert vezetnek be, közismert nevén az E-ING rendszert – hívja fel a figyelmet Dr. Bognár Tímea Anett ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász.

Az új rendszer szakít a napjainkban ismert több példányon papír alapon készült „hagyományos” aláírásokkal ellátott szerződéses dokumentumok rendszerével, újítása lesz immáron a teljesen elektronikus nyilvántartásra történő áttérés.

Az új szabályozás lényege, hogy a legfontosabb jognyilatkozatokat, mint az ingatlan-nyilvántartási kérelem, ügyvédi meghatalmazás, adásvételi vagy csereszerződés lényeges tartalmi elemei, a tulajdonjog bejegyzési engedély, stb. kizárólag az E-ING informatikai rendszerében kitöltendő elektronikus űrlappal lehet létrehozni.

Az E-ING elektronikus űrlapjait a közreműködő ügyvéd készíti el, melyet az ügyletben részt vevő személyek látnak el fokozott biztonságú elektronikus aláírással.

Papíralapú magánokirat vagy közokirat már csak akkor szolgálthat az E-ING bejegyzések alapjául, ha azt az ügyvéd előzetesen elektronikus okirattá alakítja.

Az új rendszer egyik előnye a papír alapú dokumentumok számának visszaszorítása.

Másfelől az aláíró felek megfelelő infrastruktúra birtokában online formában – személyes jelenlét nélkül – is elláthatják aláírásukkal az ingatlanügylethez kapcsolódó szerződéseket, okiratokat.

Az elektronizált nyilvántartás elengedhetetlen kelléke, hogy az ingatlanügyletben részt vevő jognyilatkozatot tevő felek rendelkezzenek fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Ez a követelmény mind a természetes személyek és mind a jogi személyek képviseletében eljáró személyek vonatkozásában nélkülözhetetlen.

Fokozott biztonságú elektronikus aláírás a Kormányablakoknál igényelhető eSzemélyi  igazolvány mellé kérhető. A Kormányhivatalok az ingyenesen biztosított elektronikus aláírást, egy zöld és egy kék szegélyű boríték átadásával teljesítik. A borítékban az elektronikus aláíráshoz szükséges kódok találhatóak. Az eSzemélyi igazolvány és a kódkártyák birtokában lehetőségünk lesz saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásunk elkészítésére. További technikai feltétel a vezetékes kártyaolvasó vagy az eSzemélyiM mobilapplikáció beszerzése. Az eSzemélyi kliens segítségével aktiválhatjuk a vezetékes vagy mobil applikációs kártyaolvasónkat.

A másik megoldás, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) történő aláírás. Minden olyan magyar vagy más állampolgárságú személy részére már most is elérhető, aki már rendelkezik Magyarországon online Ügyfélkapu hozzáféréssel.

Továbbra is kell a jogi képviselet az ügyek intézéséhez. A tulajdonjog és az egyéb jogok kapcsán a bejegyzési engedélyt speciális elektronikus űrlapon kell majd létrehozni. Azt ügyvéd (vagy közjegyző, kamarai jogtanácsos, vagy helyetteseik) előtt személyes jelenléttel vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.

Számos, egyszerűbb elbírálású ügyben automatikus döntéshozatal valósulhat meg az elektronikus okiratok alapján. Ilyenkor a beérkezett információk alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a hatóság a döntését és közli azt az ügyféllel. Azonban ilyenkor kizárólag a kérelemnek helyt adó, illetve a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlan-nyilvántartási rendelkezését végrehajtó döntés hozható.

Az ingatlan.com-on megjelent blogcikk szerzője Dr. Bognár Tímea Anett ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS