12 millió forint marad az alanyi adómentesség értékhatára

2022. 03. 09., 17:29

12 millió forint marad az alanyi adómentesség értékhatára Magyarországon, 2025-től jelentős változások várhatóak a kis- és középvállalkozások életében – figyelmeztetnek a PwC szakértői.

Habár az alanyi adómentesség megnövelt, 12 millió forintos értékhatárának alkalmazása kapcsán kapott három éves moratóriumi időszak 2021. év végével lejárt, az Európai Unió Tanácsa 2022. január 19-én engedélyezte, hogy a 12 millió forintos értékhatár a következő három évben, azaz 2024. december 31-éig továbbra is változatlan maradjon Magyarországon. Ez a népszerű adózási mód továbbra is kedvező lehetőséget biztosít a magyarországi kis- és középvállalkozások számára (az alanyi adómentesség választásának és alkalmazásának feltételei továbbra is változatlanok maradtak).

Az érintett vállalkozásoknak azonban érdemes előre is tekinteni, ugyanis 2025. január elsejétől uniós szinten változik a Héa-irányelvben meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozási rendszer. A bevezetni tervezett új rendszer a 2016-ban elfogadott ún. áfa akcióterv részeként a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozza, és egy olyan adózási környezet kialakításának elősegítésére törekszik, amely megkönnyíti e vállalkozások növekedését és a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését. 

A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás értelmében alanyi adómentesség jelenleg csak az adott tagállamban letelepedett vállalkozások számára adható (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig csak abban az esetben, amennyiben az adott adóalanynak lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). Ez azonban kedvezőtlenül befolyásolja a versenyt a belső piacon az említett tagállamban nem letelepedett vállalkozások számára, így az áfa akcióterv rendezni kívánja ezt a piaci egyenlőtlenséget.

A 2025-től hatályba lépő változások nem befolyásolják a jelenlegi alanyi adómentesség intézményét a tekintetben, hogy a tagállamok a változás hatálybalépését követően is adómentességet biztosíthatnak a tagállamban letelepedett vállalkozások számára, amennyiben az adott tagállamban teljesült termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg a meghatározott értékhatárt. Az értékhatár kapcsán egy egységes maximális mentességi küszöböt vezetnek be, melynek összege 85 000 euró vagy annak nemzeti pénznemben kifejezett összege.

A 85 000 eurós küszöbérték jelentősen magasabb, mint jelenleg az Unióban meghatározott alanyi adómentesség – jelenleg ismert fogalma szerinti – maximális értéke (35 000 euró hazánk esetében). Az indoklás szerint a jelentős különbség oka csupán az, hogy az Európai Unió Tanácsa elavultnak tartja a korábbi/jelenlegi értékhatár alkalmazását és egyszerűbbé kívánja tenni az adózást a kis- és középvállalkozások számára.

Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás értelmében megnyílik annak lehetősége is, hogy egy adóalany a letelepedése helyétől eltérő tagállamban is adómenteséggel éljen. A módosítás alapján azon vállalkozások lesznek jogosultak mentességre a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban, amelyek:

– éves uniós árbevétele nem ér el egy bizonyos – 100 000 eurós – értékhatárt, valamint

– a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik értéke sem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó mentesítési értékhatárt (alapesetben 85 000 euró).

Az új rendszer hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakban a tagállamok – kérelem útján – továbbra is engedélyt kaphatnak arra, hogy a Héa-irányelvben a rájuk irányadó módon meghatározottnál magasabb értékhatárt állapítsanak meg a mentességre vonatkozóan. Ezt az engedélyt kapta meg Magyarország is, biztosítva 2024. december 31-éig a kis- és középvállalkozások számára az alanyi adómentességet 12 millió forintos bevételi értékhatárig.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-23 14:45:29
Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS