12 millió forint marad az alanyi adómentesség értékhatára

2022. 03. 09., 17:29

12 millió forint marad az alanyi adómentesség értékhatára Magyarországon, 2025-től jelentős változások várhatóak a kis- és középvállalkozások életében – figyelmeztetnek a PwC szakértői.

Habár az alanyi adómentesség megnövelt, 12 millió forintos értékhatárának alkalmazása kapcsán kapott három éves moratóriumi időszak 2021. év végével lejárt, az Európai Unió Tanácsa 2022. január 19-én engedélyezte, hogy a 12 millió forintos értékhatár a következő három évben, azaz 2024. december 31-éig továbbra is változatlan maradjon Magyarországon. Ez a népszerű adózási mód továbbra is kedvező lehetőséget biztosít a magyarországi kis- és középvállalkozások számára (az alanyi adómentesség választásának és alkalmazásának feltételei továbbra is változatlanok maradtak).

Az érintett vállalkozásoknak azonban érdemes előre is tekinteni, ugyanis 2025. január elsejétől uniós szinten változik a Héa-irányelvben meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozási rendszer. A bevezetni tervezett új rendszer a 2016-ban elfogadott ún. áfa akcióterv részeként a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozza, és egy olyan adózási környezet kialakításának elősegítésére törekszik, amely megkönnyíti e vállalkozások növekedését és a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését. 

A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás értelmében alanyi adómentesség jelenleg csak az adott tagállamban letelepedett vállalkozások számára adható (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig csak abban az esetben, amennyiben az adott adóalanynak lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön). Ez azonban kedvezőtlenül befolyásolja a versenyt a belső piacon az említett tagállamban nem letelepedett vállalkozások számára, így az áfa akcióterv rendezni kívánja ezt a piaci egyenlőtlenséget.

A 2025-től hatályba lépő változások nem befolyásolják a jelenlegi alanyi adómentesség intézményét a tekintetben, hogy a tagállamok a változás hatálybalépését követően is adómentességet biztosíthatnak a tagállamban letelepedett vállalkozások számára, amennyiben az adott tagállamban teljesült termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg a meghatározott értékhatárt. Az értékhatár kapcsán egy egységes maximális mentességi küszöböt vezetnek be, melynek összege 85 000 euró vagy annak nemzeti pénznemben kifejezett összege.

A 85 000 eurós küszöbérték jelentősen magasabb, mint jelenleg az Unióban meghatározott alanyi adómentesség – jelenleg ismert fogalma szerinti – maximális értéke (35 000 euró hazánk esetében). Az indoklás szerint a jelentős különbség oka csupán az, hogy az Európai Unió Tanácsa elavultnak tartja a korábbi/jelenlegi értékhatár alkalmazását és egyszerűbbé kívánja tenni az adózást a kis- és középvállalkozások számára.

Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás értelmében megnyílik annak lehetősége is, hogy egy adóalany a letelepedése helyétől eltérő tagállamban is adómenteséggel éljen. A módosítás alapján azon vállalkozások lesznek jogosultak mentességre a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban, amelyek:

– éves uniós árbevétele nem ér el egy bizonyos – 100 000 eurós – értékhatárt, valamint

– a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik értéke sem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó mentesítési értékhatárt (alapesetben 85 000 euró).

Az új rendszer hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakban a tagállamok – kérelem útján – továbbra is engedélyt kaphatnak arra, hogy a Héa-irányelvben a rájuk irányadó módon meghatározottnál magasabb értékhatárt állapítsanak meg a mentességre vonatkozóan. Ezt az engedélyt kapta meg Magyarország is, biztosítva 2024. december 31-éig a kis- és középvállalkozások számára az alanyi adómentességet 12 millió forintos bevételi értékhatárig.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS