Először készült komplex, már létező kutatások tényadatainak elemzésére épülő index arról, hol állnak a közép-kelet-európai régió országai a digitális transzformáció főbb folyamataiban. Az egyik fő megállapítás szerint az ICT-szektor hazai GDP-arányos hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez jelentősen meghaladja a régió átlagát. A digitális versenyképességről és a fejlődési irányokról képet adó index Magyarország adatait is tartalmazza és a Microsoft Power BI segítségével készült. Az eredményeket a Microsoft a régiós országok közül elsőként Magyarországon mutatta be a sajtó munkatársainak.
A Digital Futures Index szerint Magyarország két alapvető ereje a nagy és már jelenleg is a régiós átlagot meghaladóan versenyképes digitális szektorban és fejlett digitális infrastruktúrában keresendő. Ennek egyik fő példája, hogy a magyar ICT-szektor GDP-arányos hozzájárulása alapján valamivel több pontot kapott a Microsoft Digital Futures Indexben, mint a digitalizációban élen járó Svédország. A digitális fejlettséget összességében leíró pontszáma alapján azonban Magyarország a régió átlagának szintjén áll.
Az IDC előrejelzése szerint 2025-re a világ adatainak mennyisége 175 zettabájtra emelkednek – ha ezt a rengeteg adatot BluRay lemezeken tárolnánk, akkor 23-szor is elérne a Holdig. Az előttünk álló időszakban az adatok jelentősége és értéke is folyamatosan nőni fog annak köszönhetően, hogy a legmodernebb technológiák révén minden eddiginél több lehetőségünk van az adatok „okos” elemzésére, köszönhetően a strukturált megoldásoknak és a fejlett digitális adatelemző rendszereknek.
A Digital Futures Index nem más, mint a digitális gazdaság versenyképességét leíró mutató. Többek között, az OECD, az Eurostat, az Euromonitor és a Világbank jelenleg elérhető legfrissebb statisztikai adatait, valamint más, széles szakmai körben irányadónak tekintett felmérések eredményeit vetették össze a Microsoft regionális szakemberei a legmodernebb adatelemző technológiákkal: összesen 55 különféle paramétert tápláltak be a Power BI adatelemző alkalmazásba. A Microsoft közép-kelet-európai országokban dolgozó adatelemzői ezzel a kiterjedt adatbázissal mérték meg a vállalkozások, a munkaerőpiac, a digitális közszolgáltatások és infrastruktúra fejlettségét és a digitális szektor méretét, majd összevetették a régió többi országainak és a digitális átalakulásban élenjáró európai országok számadataival. Az eredmény egy vizuálisan is jól átlátható és rendkívül tanulságos interaktív platform, amelyből kirajzolódnak Magyarország jövőbeli lehetőségei és fejlődési pályája.
„A Digital Futures Index azért is hasznos, mert konkrét számadatokkal igazolja, milyen összefüggésben van egymással a versenyképesség, agilitás, tehetségmegtartó-képesség és a digitális érettség. A legmodernebb technológiák minden eddiginél több lehetőséget biztosítanak arra, hogy strukturáltan, logikusan tároljuk a gazdasági életben keletkező adatokat, és olyan módon elemezzük ezeket, amelyekre néhány évvel ezelőtt még nem volt lehetőségünk. Az adatelemzés a gazdaság különböző ágazataiban, a kormányzati munkában, a közszolgáltatások területén is óriási lehetőségeket tartogat számunkra és ez ma már nem utópia, hanem a legtöbb szervezet által elérhető képesség” – mutatott rá az új felfogású adatelemzés fontosságára Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az adatok strukturált, megfelelően súlyozott elemzése azt mutatja, hogy amennyiben Magyarország él a digitális gazdaság méretéből, az infrastruktúra fejlettségéből fakadó előnyeivel, az évtized végére valóban egyike lehet Európa 10 legerősebb digitális gazdaságának, ahogy ezt számos gazdaságpolitikai program is megfogalmazza.
Ám ennek eléréséhez a gazdaság szereplőinek a jelenleginél több erőforrást kell fordítaniuk a technológia megújítására és alkalmazására – elsősorban a felhőtechnológiára való átállásra –, a munkaerő képzésére, és tovább kell folytatni a közszolgáltatások digitalizációját, mert ez ösztönzőleg hat a változásokra és erősíti a lakosság digitális képességeit.
A Digital Futures Index adatai szerint például Finnországban a vállalkozások sokkal nagyobb összegeket fektetnek az ICT, felhő- AI és IoT technológiákba, ennek eredményeképp az Indexben több, mint másfélszer annyi (167) pontot kaptak, mint Magyarország (99). Az észt vállalatok körében pedig jóval elterjedtebbek a IT-képzések, amelyeknek azért nagy a jelentősége, mert a képzett munkaerő képes a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló technológiákból.
„Ahhoz, hogy a technológia valóban áthassa a működést és növelni tudja a versenyképességet, kultúraváltásra is szükség van. A hibrid munkavégzés például ma már olyan elvárás, ami nemcsak egy technológiai felkészültséget feltételez, hanem azt is, hogy jól működik a csapatmunka, a vezetők megbíznak a munkatársaikban és folyamatosan képzik őket. A fiatal tehetségek ezeket a munkahelyeket keresik ma” – mondta Csanak Gabriella a Digital Futures Index eredményei kapcsán.
Az index fő tanulsága, hogy a digitális átalakulás gyorsaságának a versenyképesség szempontjából nagy jelentősége van: a kérdés ma már a legkevésbé sem az, hogy a gazdaság digitalizálódik-e, legfeljebb az, milyen sebességgel történik meg mindez. A folyamat a közép-kelet-európai régióban is gyorsuló ütemben zajlik.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.