Túl sok, vagy túl kevés területet érint a digitalizáció?

2019. 05. 28., 17:47

A lakosság nyolctizede (82 százalék) szerint túl sok területre tört be az életünkben a digitalizáció, ami veszélyeket is rejt, de a lakosság háromnegyede úgy véli, a digitális fejlődés előnyei jelentősebbek a lehetséges hátrányainál – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásának legfrissebb adataiból.

Naponta átlagosan 2600 alkalommal érintjük meg a telefonunkat és egyre több élethelyzetben választjuk a digitális megoldásokat. Hétköznapi teendőink nagy részét már online intézzük: ilyen az ételrendelés (52 százalék), a szállásfoglalás (45 százalék), a hivatalos ügyintézés (43 százalék) vagy szerződés módosítás (29 százalék).

Lassan minden digitális lesz

A magyarok 87 százaléka gondolja úgy, hogy saját idejét spórolja meg, ha online intézi ügyeit és kényelmesebbnek tartja az életet a digitális megoldásokkal. Sőt úgy gondolják, több előnye van a fejlődésnek, mint hátránya (82 százalék) és még annak is örülnének, ha gyorsabb lenne a digitalizáció (64 százalék). De mégis kettősség van bennünk az online forradalommal szemben: élvezzük a kényelmet, a naponta bővülő új lehetőségeket. Sokak szerint viszont a digitalizáció veszélyes is lehet: az online hitelfelvétel kapcsán például komolyabbnak érzik a témakört, minthogy ne személyesen intézzék (73 százalék) és tartanak attól is, hogy valamit elrontanak az ügyintézés során (43 százalék).

Digitális bennszülöttek vs. bevándorlók

A digitális fejlődés hatása a legtöbb korosztály életére hatással van. 18-29 („digitális bennszülött”) és a 60-69 éves („bevándorló”) korcsoportok hasonlóan látják, hogy digitális fejlődés jobbá tette az életüket: hatására könnyebben tájékozódnak a világról, ezen keresztül tartják egymással a kapcsolatot és kényelmesebben intézhetik hivatali ügyeiket. Az aktívabb tevékenységek esetében viszont felborul a korosztályi egyensúly: filmezés, a zenehallgatás, a vásárlás, a tanulás és a programok tervezésénél a fiatalok szinte dupla annyian érzik a digitális fejlődés kedvező hatásait. Eszköz fronton viszont fiatalabbak számára a legkevésbé nélkülözhető az okostelefon (75 százalék), míg a 60-69 éveseknek inkább az otthoni internet hiányozna a legjobban (86 százalék).

Az okosórák vajon sportosabbá tesznek bennünket?

A lakosság szerint a digitális fejlődés legkevésbé a sportolási szokásokat tette jobbá (39 százalék), ami arra utalhat, hogy hiába a rengeteg applikáció és eszköz, mégsem motivál bennünket a sportolásra. Az Eurobarométer szerint ugyan egyre többet mozognak a magyarok, a lakosság harmada végez csak gyakorta visszatérő mozgást. Az eNet korábbi kutatás viszont bebizonyította, hogy akik okosórát viselnek, egészségtudatosabbak a többiekhez képest. A Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint a lakosság csupán 3 százaléka tartja nélkülözhetetlen eszköznek az okosórát.

Már ismerjük a fintech megolásokat

A magyar lakosság nagyobb része hallott már a fintech megoldások többségéről (mobiltelefonos érintéses fizetés, online hitelfelvétel, fizetés virtuális pénzzel, elektronikus aláírás banki szerződéseknél), sőt 14 százaléka már több, mint egy tucat felsorolt megoldást olvasva mindegyikről hallott. A Cofidis Hitel Monitor tavalyi kutatásához viszonyítva pedig az is kiderült, hogy az online hitelfelvétel ismertsége ugrásszerűen nőtt meg egy év alatt: tavaly csupán 46 százalék hallott róla, míg napjainkra ez már 72 százalék. Egyre többet tudunk a digitalizációról, nem állunk ellen a fejlődésnek, így a digitalizáció várhatóan gyorsulni fog – zárul a Cofodos közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS