A lakosság nyolctizede (82 százalék) szerint túl sok területre tört be az életünkben a digitalizáció, ami veszélyeket is rejt, de a lakosság háromnegyede úgy véli, a digitális fejlődés előnyei jelentősebbek a lehetséges hátrányainál – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásának legfrissebb adataiból.
Naponta átlagosan 2600 alkalommal érintjük meg a telefonunkat és egyre több élethelyzetben választjuk a digitális megoldásokat. Hétköznapi teendőink nagy részét már online intézzük: ilyen az ételrendelés (52 százalék), a szállásfoglalás (45 százalék), a hivatalos ügyintézés (43 százalék) vagy szerződés módosítás (29 százalék).
Lassan minden digitális lesz
A magyarok 87 százaléka gondolja úgy, hogy saját idejét spórolja meg, ha online intézi ügyeit és kényelmesebbnek tartja az életet a digitális megoldásokkal. Sőt úgy gondolják, több előnye van a fejlődésnek, mint hátránya (82 százalék) és még annak is örülnének, ha gyorsabb lenne a digitalizáció (64 százalék). De mégis kettősség van bennünk az online forradalommal szemben: élvezzük a kényelmet, a naponta bővülő új lehetőségeket. Sokak szerint viszont a digitalizáció veszélyes is lehet: az online hitelfelvétel kapcsán például komolyabbnak érzik a témakört, minthogy ne személyesen intézzék (73 százalék) és tartanak attól is, hogy valamit elrontanak az ügyintézés során (43 százalék).
Digitális bennszülöttek vs. bevándorlók
A digitális fejlődés hatása a legtöbb korosztály életére hatással van. 18-29 („digitális bennszülött”) és a 60-69 éves („bevándorló”) korcsoportok hasonlóan látják, hogy digitális fejlődés jobbá tette az életüket: hatására könnyebben tájékozódnak a világról, ezen keresztül tartják egymással a kapcsolatot és kényelmesebben intézhetik hivatali ügyeiket. Az aktívabb tevékenységek esetében viszont felborul a korosztályi egyensúly: filmezés, a zenehallgatás, a vásárlás, a tanulás és a programok tervezésénél a fiatalok szinte dupla annyian érzik a digitális fejlődés kedvező hatásait. Eszköz fronton viszont fiatalabbak számára a legkevésbé nélkülözhető az okostelefon (75 százalék), míg a 60-69 éveseknek inkább az otthoni internet hiányozna a legjobban (86 százalék).
Az okosórák vajon sportosabbá tesznek bennünket?
A lakosság szerint a digitális fejlődés legkevésbé a sportolási szokásokat tette jobbá (39 százalék), ami arra utalhat, hogy hiába a rengeteg applikáció és eszköz, mégsem motivál bennünket a sportolásra. Az Eurobarométer szerint ugyan egyre többet mozognak a magyarok, a lakosság harmada végez csak gyakorta visszatérő mozgást. Az eNet korábbi kutatás viszont bebizonyította, hogy akik okosórát viselnek, egészségtudatosabbak a többiekhez képest. A Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint a lakosság csupán 3 százaléka tartja nélkülözhetetlen eszköznek az okosórát.
Már ismerjük a fintech megolásokat
A magyar lakosság nagyobb része hallott már a fintech megoldások többségéről (mobiltelefonos érintéses fizetés, online hitelfelvétel, fizetés virtuális pénzzel, elektronikus aláírás banki szerződéseknél), sőt 14 százaléka már több, mint egy tucat felsorolt megoldást olvasva mindegyikről hallott. A Cofidis Hitel Monitor tavalyi kutatásához viszonyítva pedig az is kiderült, hogy az online hitelfelvétel ismertsége ugrásszerűen nőtt meg egy év alatt: tavaly csupán 46 százalék hallott róla, míg napjainkra ez már 72 százalék. Egyre többet tudunk a digitalizációról, nem állunk ellen a fejlődésnek, így a digitalizáció várhatóan gyorsulni fog – zárul a Cofodos közleménye.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.