Túl sok, vagy túl kevés területet érint a digitalizáció?

2019. 05. 28., 17:47

A lakosság nyolctizede (82 százalék) szerint túl sok területre tört be az életünkben a digitalizáció, ami veszélyeket is rejt, de a lakosság háromnegyede úgy véli, a digitális fejlődés előnyei jelentősebbek a lehetséges hátrányainál – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásának legfrissebb adataiból.

Naponta átlagosan 2600 alkalommal érintjük meg a telefonunkat és egyre több élethelyzetben választjuk a digitális megoldásokat. Hétköznapi teendőink nagy részét már online intézzük: ilyen az ételrendelés (52 százalék), a szállásfoglalás (45 százalék), a hivatalos ügyintézés (43 százalék) vagy szerződés módosítás (29 százalék).

Lassan minden digitális lesz

A magyarok 87 százaléka gondolja úgy, hogy saját idejét spórolja meg, ha online intézi ügyeit és kényelmesebbnek tartja az életet a digitális megoldásokkal. Sőt úgy gondolják, több előnye van a fejlődésnek, mint hátránya (82 százalék) és még annak is örülnének, ha gyorsabb lenne a digitalizáció (64 százalék). De mégis kettősség van bennünk az online forradalommal szemben: élvezzük a kényelmet, a naponta bővülő új lehetőségeket. Sokak szerint viszont a digitalizáció veszélyes is lehet: az online hitelfelvétel kapcsán például komolyabbnak érzik a témakört, minthogy ne személyesen intézzék (73 százalék) és tartanak attól is, hogy valamit elrontanak az ügyintézés során (43 százalék).

Digitális bennszülöttek vs. bevándorlók

A digitális fejlődés hatása a legtöbb korosztály életére hatással van. 18-29 („digitális bennszülött”) és a 60-69 éves („bevándorló”) korcsoportok hasonlóan látják, hogy digitális fejlődés jobbá tette az életüket: hatására könnyebben tájékozódnak a világról, ezen keresztül tartják egymással a kapcsolatot és kényelmesebben intézhetik hivatali ügyeiket. Az aktívabb tevékenységek esetében viszont felborul a korosztályi egyensúly: filmezés, a zenehallgatás, a vásárlás, a tanulás és a programok tervezésénél a fiatalok szinte dupla annyian érzik a digitális fejlődés kedvező hatásait. Eszköz fronton viszont fiatalabbak számára a legkevésbé nélkülözhető az okostelefon (75 százalék), míg a 60-69 éveseknek inkább az otthoni internet hiányozna a legjobban (86 százalék).

Az okosórák vajon sportosabbá tesznek bennünket?

A lakosság szerint a digitális fejlődés legkevésbé a sportolási szokásokat tette jobbá (39 százalék), ami arra utalhat, hogy hiába a rengeteg applikáció és eszköz, mégsem motivál bennünket a sportolásra. Az Eurobarométer szerint ugyan egyre többet mozognak a magyarok, a lakosság harmada végez csak gyakorta visszatérő mozgást. Az eNet korábbi kutatás viszont bebizonyította, hogy akik okosórát viselnek, egészségtudatosabbak a többiekhez képest. A Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint a lakosság csupán 3 százaléka tartja nélkülözhetetlen eszköznek az okosórát.

Már ismerjük a fintech megolásokat

A magyar lakosság nagyobb része hallott már a fintech megoldások többségéről (mobiltelefonos érintéses fizetés, online hitelfelvétel, fizetés virtuális pénzzel, elektronikus aláírás banki szerződéseknél), sőt 14 százaléka már több, mint egy tucat felsorolt megoldást olvasva mindegyikről hallott. A Cofidis Hitel Monitor tavalyi kutatásához viszonyítva pedig az is kiderült, hogy az online hitelfelvétel ismertsége ugrásszerűen nőtt meg egy év alatt: tavaly csupán 46 százalék hallott róla, míg napjainkra ez már 72 százalék. Egyre többet tudunk a digitalizációról, nem állunk ellen a fejlődésnek, így a digitalizáció várhatóan gyorsulni fog – zárul a Cofodos közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS