Magyarországon az ingatlanfejlesztési piacon az idén először több a befektetett magyar tőke, mint a külföldi – derül ki a legnagyobb fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE, a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója éves ágazati jelentéséből.
A hazai befektetői közösség ma már ugyanolyan tőkeerős, mint a külföldi cégek. A belföldi szereplők megerősödéséről pedig a CBRE régiós statisztikáira hivatkozva megjegyezte, hogy ez nem egyedi jelenség, a szlovák és a cseh piacon is megjelent egy erős helyi befektetői réteg – írja Takács Ernő az IFK elnöke.
A CBRE adatai alapján Magyarországon az év végéig az ingatlanpiaci befektetések elérhetik az 1,7 milliárd eurót, ezzel reális esély van arra, hogy az idei legyen a harmadik legeredményesebb év a 2007-ben elért 1,95 milliárd euró és a 2017-ben elért 1,8 milliárd euró után.
Az év első 10 hónapjában a CBRE felmérése szerint Magyarországon az ingatlanbefektetések elérték az 1,3 milliárd eurót, a befektetett volumenből 450 millió eurót tesz ki az irodapiac, 735 milliót a kereskedelmi ingatlanpiac, 70 milliót az ipari, a hotel és egyéb fejlesztések pedig 45 millió eurót. A harmadik negyedévi ingatlanpiaci befektetés elérte a 790 millió eurót, ez a második legerősebb negyedéves teljesítmény a 2007-es negyedik negyedévi rekord után.
Takács Ernő kiemelkedőnek nevezte a magyar ingatlanfejlesztési piac 2016-2018 közötti teljesítményét, szerinte ugyanis ilyen hosszú ideig, ennyire magas volumen soha nem volt még a magyar befektetési piacon, és a 2019-es kilátások is kedvezőek.
A lakásépítésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a lakáspiacra megnyugtatóan hatott a kedvezményes lakásáfa 2023-ig történő meghosszabbítása a november elsejéig építési engedélyt megszerzett projekteknél.
Az IFK elnöke hangsúlyozta, a lakásépítések üteme ugyan gyorsult, de sajnos még nem érte el a kívánt mértéket, hiszen idén 18 ezer, jövőre talán már 25 ezer új lakás épül. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy évente 40 ezer új lakásra lenne szükség a teljes állomány megújulásához, ebben a kérdésben pedig az ingatlanfejlesztők és a kormány álláspontja megegyezik.
Az iroda- és ipari ingatlanpiacon a befektetők érdeklődésével párhuzamosan erőteljes maradt az bérleti kereslet is. A CBRE adatai szerint az új bérbeadás 89 200 négyzetmétert tett ki, míg a megújítások további 22 200 négyzetmétert értek el. A 12 havi bérbeadás elérte a 361 000 négyzetmétert, ami 3 százalékos növekedést jelent a megelőző éves időszakhoz képest. Az üresedési ráta 7,4 százalékra csökkent.
A negyedik negyedévben várhatóan további 64 500 négyzetmétert adnak át a piacon, hat épületben. 2019-ben pedig a CBRE előrejelzése szerint 91 400 négyzetméter új irodaterület jelenik meg a piacon, és bár összesen 480 100 négyzetméter áll építés alatt, elképzelhető, hogy számos projekt átadása időben eltolódik.
A bérleti díjak hosszú ideje tartó emelkedése most sem állt meg, ahogyan várhatóan a jövő év elején sem fog. Budapesten a III. negyedév végén az irodapiaci kínálati átlagár az „A” kategóriában négyzetméterenként elérte a 14,2 eurót havonta, ami 5 százalékkal magasabb, mint egy éve. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.