Tíz hónap alatt 1,3 milliárd eurót fektettek be az ingatlanpiacon

2018. 11. 20., 15:00

Magyarországon az ingatlanfejlesztési piacon az idén először több a befektetett magyar tőke, mint a külföldi – derül ki a legnagyobb fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE, a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója éves ágazati jelentéséből.

A hazai befektetői közösség ma már ugyanolyan tőkeerős, mint a külföldi cégek. A belföldi szereplők megerősödéséről pedig a CBRE régiós statisztikáira hivatkozva megjegyezte, hogy ez nem egyedi jelenség, a szlovák és a cseh piacon is megjelent egy erős helyi befektetői réteg – írja Takács Ernő az IFK elnöke.

A CBRE adatai alapján Magyarországon az év végéig az ingatlanpiaci  befektetések elérhetik az 1,7 milliárd eurót, ezzel reális esély van arra, hogy az idei legyen a harmadik legeredményesebb év a 2007-ben elért 1,95 milliárd euró és a 2017-ben elért 1,8 milliárd euró után.

Az év első 10 hónapjában a CBRE felmérése szerint Magyarországon az ingatlanbefektetések elérték az 1,3 milliárd eurót, a befektetett volumenből 450 millió eurót tesz ki az irodapiac, 735 milliót a kereskedelmi ingatlanpiac, 70 milliót az ipari, a hotel és egyéb fejlesztések pedig 45 millió eurót. A harmadik negyedévi ingatlanpiaci befektetés elérte a 790 millió eurót, ez a második legerősebb negyedéves teljesítmény a 2007-es negyedik negyedévi rekord után. 

Takács Ernő kiemelkedőnek nevezte a magyar ingatlanfejlesztési piac 2016-2018 közötti teljesítményét, szerinte ugyanis ilyen hosszú ideig, ennyire magas volumen soha nem volt még a magyar befektetési piacon, és a 2019-es kilátások is kedvezőek.

A lakásépítésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a lakáspiacra megnyugtatóan hatott a kedvezményes lakásáfa 2023-ig történő meghosszabbítása a november elsejéig építési engedélyt megszerzett projekteknél.

Az IFK elnöke hangsúlyozta, a lakásépítések üteme ugyan gyorsult, de sajnos még nem érte el a kívánt mértéket, hiszen idén 18 ezer, jövőre talán már 25 ezer új lakás épül. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy évente 40 ezer új lakásra lenne szükség a teljes állomány megújulásához, ebben a kérdésben pedig az ingatlanfejlesztők és a kormány álláspontja megegyezik.

Az iroda- és ipari ingatlanpiacon a befektetők érdeklődésével párhuzamosan erőteljes maradt az bérleti kereslet is. A CBRE adatai szerint az új bérbeadás 89 200 négyzetmétert tett ki, míg a megújítások további 22 200 négyzetmétert értek el. A 12 havi bérbeadás elérte a 361 000 négyzetmétert, ami 3 százalékos növekedést jelent a megelőző éves időszakhoz képest.  Az üresedési ráta 7,4 százalékra csökkent.

A negyedik negyedévben várhatóan további 64 500 négyzetmétert adnak át a piacon, hat épületben. 2019-ben pedig a CBRE előrejelzése szerint 91 400 négyzetméter új irodaterület jelenik meg a piacon, és bár összesen 480 100 négyzetméter áll építés alatt, elképzelhető, hogy számos projekt átadása időben eltolódik.

A bérleti díjak hosszú ideje tartó emelkedése most sem állt meg, ahogyan várhatóan a jövő év elején sem fog. Budapesten a III. negyedév végén az irodapiaci kínálati átlagár az „A” kategóriában négyzetméterenként elérte a 14,2 eurót havonta, ami 5 százalékkal magasabb, mint egy éve. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS