Magyarország tavaly már júniusban, a régiós országok pedig még ennél is hamarabb túl jutottak ezen a napon, a világ pedig július végén tartott ott, hogy elfogyasztotta a természet egy év alatt megújuló erőforrásait - derül ki a K&H Alapkezelő összeállításából, amely szerint ijesztő a helyzet világszerte. Ez csak egy a megdöbbentő adatok sokaságából, amelyek a túlfogyasztás számlájára írhatóak.
Hamarabb „elfogyasztjuk” a Földet
Ijesztő tendenciák rajzolódnak ki az úgynevezett „túlfogyasztás napja” (overshoot day) elmúlt években befutott „karrierjéből”. A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor az emberiség az adott évben a Föld egy év alatt megújuló tartalékait feléli. A dátum pedig egyre közelebbi: 2019-ben július 29-e volt ez a nap, 2009-ben még kihúzta a világ augusztus középéig, egész pontosan 18-ig. Húsz évvel ezelőtt – 1999-ben – szeptember 29-én volt a fordulat, 1989-ben pedig október 11-én.
1,1 hektár mínuszban Magyarország
Az országok ökológiai lábnyomát nyilvántartó szervezet (Global Footprint Network) szerint Magyarország ökológiai lábnyoma 2016-ban 3,6 globális hektár (gha), miközben az erőforrások csak 2,5 hektárt tennének lehetővé. Így 1,1 hektár mínuszban van az ország, ami hosszú távon fenntarthatatlan állapotot jelent.
Mikor fogyasztjuk el Magyarország rendelkezésére álló megújuló erőforrásait?
A magyar túlfogyasztás napja 2019-ben június 14-e volt, ami ugyan rosszabb a globális eredménynél, de sok országhoz képest kedvezőbb. Csehország ugyanis már április közepén, Lengyelország és Szlovákia már májusban „túlfogyasztott”. A legrosszabb eredmény Kataré, ahol már február 11-ig felélték a megújuló tartalékaikat. A legjobb mutató Kirgizisztáné, amely majdnem kibírja az év végéig, a kirgiz túlfogyasztás napja ugyanis december 26-ra esik.
Rekordokat dönt az időjárás
Magyarországon 2019 volt a legmelegebb év 1901 óta az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. A tíz legmelegebb év közül pedig nyolc esett az ezredforduló utánra.
A ruhák is felelősek a klímahelyzetért
Az ENSZ adatai szerint a divatipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág, a világ szennyvízének körülbelül 20 százalékát termeli, és évente félmillió tonna szintetikus mikroszálat enged az óceánokba. A divatipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 8–10 százalékáért felelős – ez több mint amennyit a nemzetközi repülés és tengeri szállítás összesen termel. Ráadásul többet vásárolunk és gyorsabban mondunk búcsút a beszerzett holmiknak: egy átlagos fogyasztó 60 százalékkal több ruhát vesz, mint 15 évvel ezelőtt, és mindegyiket fele annyi ideig tartja meg, mint azelőtt.
150 millió ember otthona kerülhet víz alá
2050-re az emelkedő tengerszint okozta évenkénti áradások olyan szárazföldi területeket is elérhetnek, ahol jelenleg 300 millió ember él (a korábbi becslések még 79 millióval számoltak), és közel 150 millió ember élettere kerülhet tartósan víz alá a Climate Central amerikai civil szervezet előrejelzése szerint.
Befektetésekkel egy zöldebb jövőért
Számos mutató alapján tehát egyre romlik a helyzet, éppen ezért szükség van a világ minden táján, és minden területen a fenntarthatóbb világ megteremtését célzó lépésekre A pénzügyi szektor a befektetéseivel is hozzájárulhat egy élhetőbb világhoz. A K&H Alapkezelő ennek jegyében indította el az úgynevezett K&H fenntartható fejlődés befektetési alapokat (FFB, angolul SRI), a hasonló befektetések nemzetközi szinten már egyre növekvő népszerűségnek örvendenek. Ha valaki szeretne megtakarítani, és ilyen alapokba teszi a pénzét, azzal hozzájárulhat egy a mostaninál fenntarthatóbb világhoz.
Ezek az alapok olyan nagyvállalatok részvényeibe, kötvényeibe, államok kötvényeibe fektetik az összegyűjtött vagyont, amelyek kiemelt figyelmet szentelnek környezeti, társadalmi és irányítási szempontoknak és ezzel - a hagyományos cégekhez képest- növekvő mértékben járulhatnak hozzá egy élhetőbb világhoz.
Ahogy a befektetők a befektetéseikben egyre tudatosabbak lesznek, úgy értékelődhetnek fel a fenntarthatósági szempontokra odafigyelő cégek részvényei a kevésbé tudatos cégek részvényeivel szemben. A befektetők a pénzügyi hozam mellett egy „jó érzés hozamot” is kaphatnak, hogy a befektetéseikkel is hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb világhoz.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”