Ipari termelés: egy kissé marad csak el az uniós átlagtól a januári magyar adat

2021. 03. 12., 18:40

A 2020. december 0,1 százalék után 2021 januárjában 0,3 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

  • A 2020. december 0,1 százalék után 2021 januárjában 0,3 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb, 27,5 százalékos éves növekedést Írországban regisztrálták, Litvániában 11,8, Lengyelországban 5,6 százalékos volt az éves növekedés. Portugáliában ezzel szemben 6,5, Máltán 6,2, Szlovákiában 4,0 százalékkal csökkent a volumen 2020 januárjához viszonyítva.

Magyarország: mínusz 2,8 százalék

Magyarországon 2021 januárjában az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent (az Eurostat adatai az utóbbi kategóriába tartoznak). A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2021 januárjában kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2020 januárjában.

Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 7,2 százalékkal esett vissza. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős visszaeséshez elsősorban a globális félvezetőhiány okozta gyárleállások járultak hozzá – olvasható a KSH gyorsjelentésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS