Globális Innovációs Index: előrelépett Magyarország

2021. 09. 21., 19:30

Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet előrelépve a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexében, az elemzés mintegy 80 különböző mutató alapján méri össze 132 gazdaság innovációs teljesítményét – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára elmondta: hazánk a vírusválság ellenére is képes volt előrébb lépni a nemzetközi rangsorban, azon tíz európai ország közé tartozik, amely javítani tudott legutóbbi eredményén.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét több dimenzióban értékelő Globális Innovációs Indexét (GII). A 2021-es rangsor élén Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea áll.

Magyarország a tavaly elért 35. helyről egyet lépett előre az összesítésben. Az innovációt befolyásoló és annak eredményeit leíró tényezőkben is jobban teljesít, mint a korábbi esztendőkben. Magyarország az elemzésben vizsgált 39 európai ország között a 22. helyen áll. A rangsorban mások mellett a régiós versenytársak közül megelőzzük például Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Oroszországot és Szlovákiát.

Bódis József hangsúlyozta: a felsőoktatási rangsorokon előrelépő hazai egyetemekhez hasonlóan a nemzetközi összevetésben az is meglátszik, hogy jó úton jár a magyar innovációs politika. A kormány folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összegét, amely már meghaladta a 700 milliárd forintot. A minden eddigit felülmúló forrásmennyiség jócskán több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Idén sosem látott mértékű kormányzati támogatás, összesen 182 milliárd forint érhető el a KFI-pályázatokon.

Az idei Globális Innovációs Index leglátványosabb mutatója, hogy a tudásteremtés és technológiai eredmények tekintetében Magyarország a vizsgált országok közül a huszadik legjobb teljesítményt nyújtotta.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a közlemény szerint elmondta: idén a vírushelyzet ellenére is képesek voltak megerősíteni az innovációt és a szellemitulajdon-védelmet, hozzájárulva ezzel a hazai gazdaság növekedéséhez. A GII adatai mellett ugyanis az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében is igen előkelő helyen, 53 vizsgált ország között a tizenötödiken szerepel Magyarország.

Az amerikai rangsor erősségünkként emeli ki a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, a hatékony és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. A hivatal féléves tevékenysége is azt mutatja, hogy jó irányba tartunk, hiszen a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak a mutatóink a tavalyi és tavalyelőtti szinthez képest – számolt be Pomázi Gyula. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.