Globális Innovációs Index: előrelépett Magyarország

2021. 09. 21., 19:30

Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet előrelépve a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexében, az elemzés mintegy 80 különböző mutató alapján méri össze 132 gazdaság innovációs teljesítményét – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára elmondta: hazánk a vírusválság ellenére is képes volt előrébb lépni a nemzetközi rangsorban, azon tíz európai ország közé tartozik, amely javítani tudott legutóbbi eredményén.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét több dimenzióban értékelő Globális Innovációs Indexét (GII). A 2021-es rangsor élén Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea áll.

Magyarország a tavaly elért 35. helyről egyet lépett előre az összesítésben. Az innovációt befolyásoló és annak eredményeit leíró tényezőkben is jobban teljesít, mint a korábbi esztendőkben. Magyarország az elemzésben vizsgált 39 európai ország között a 22. helyen áll. A rangsorban mások mellett a régiós versenytársak közül megelőzzük például Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Oroszországot és Szlovákiát.

Bódis József hangsúlyozta: a felsőoktatási rangsorokon előrelépő hazai egyetemekhez hasonlóan a nemzetközi összevetésben az is meglátszik, hogy jó úton jár a magyar innovációs politika. A kormány folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összegét, amely már meghaladta a 700 milliárd forintot. A minden eddigit felülmúló forrásmennyiség jócskán több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Idén sosem látott mértékű kormányzati támogatás, összesen 182 milliárd forint érhető el a KFI-pályázatokon.

Az idei Globális Innovációs Index leglátványosabb mutatója, hogy a tudásteremtés és technológiai eredmények tekintetében Magyarország a vizsgált országok közül a huszadik legjobb teljesítményt nyújtotta.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a közlemény szerint elmondta: idén a vírushelyzet ellenére is képesek voltak megerősíteni az innovációt és a szellemitulajdon-védelmet, hozzájárulva ezzel a hazai gazdaság növekedéséhez. A GII adatai mellett ugyanis az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében is igen előkelő helyen, 53 vizsgált ország között a tizenötödiken szerepel Magyarország.

Az amerikai rangsor erősségünkként emeli ki a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, a hatékony és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. A hivatal féléves tevékenysége is azt mutatja, hogy jó irányba tartunk, hiszen a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak a mutatóink a tavalyi és tavalyelőtti szinthez képest – számolt be Pomázi Gyula. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS