Globális Innovációs Index: előrelépett Magyarország

2021. 09. 21., 19:30

Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet előrelépve a 34. a Szellemi Tulajdon Világszervezete idei Globális Innovációs Indexében, az elemzés mintegy 80 különböző mutató alapján méri össze 132 gazdaság innovációs teljesítményét – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára elmondta: hazánk a vírusválság ellenére is képes volt előrébb lépni a nemzetközi rangsorban, azon tíz európai ország közé tartozik, amely javítani tudott legutóbbi eredményén.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) minden évben elkészíti a gazdaságok innovációs teljesítményét több dimenzióban értékelő Globális Innovációs Indexét (GII). A 2021-es rangsor élén Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea áll.

Magyarország a tavaly elért 35. helyről egyet lépett előre az összesítésben. Az innovációt befolyásoló és annak eredményeit leíró tényezőkben is jobban teljesít, mint a korábbi esztendőkben. Magyarország az elemzésben vizsgált 39 európai ország között a 22. helyen áll. A rangsorban mások mellett a régiós versenytársak közül megelőzzük például Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Oroszországot és Szlovákiát.

Bódis József hangsúlyozta: a felsőoktatási rangsorokon előrelépő hazai egyetemekhez hasonlóan a nemzetközi összevetésben az is meglátszik, hogy jó úton jár a magyar innovációs politika. A kormány folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összegét, amely már meghaladta a 700 milliárd forintot. A minden eddigit felülmúló forrásmennyiség jócskán több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Idén sosem látott mértékű kormányzati támogatás, összesen 182 milliárd forint érhető el a KFI-pályázatokon.

Az idei Globális Innovációs Index leglátványosabb mutatója, hogy a tudásteremtés és technológiai eredmények tekintetében Magyarország a vizsgált országok közül a huszadik legjobb teljesítményt nyújtotta.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a közlemény szerint elmondta: idén a vírushelyzet ellenére is képesek voltak megerősíteni az innovációt és a szellemitulajdon-védelmet, hozzájárulva ezzel a hazai gazdaság növekedéséhez. A GII adatai mellett ugyanis az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében is igen előkelő helyen, 53 vizsgált ország között a tizenötödiken szerepel Magyarország.

Az amerikai rangsor erősségünkként emeli ki a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, a hatékony és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. A hivatal féléves tevékenysége is azt mutatja, hogy jó irányba tartunk, hiszen a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak a mutatóink a tavalyi és tavalyelőtti szinthez képest – számolt be Pomázi Gyula. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS