Európa legnagyobb szuperszámítógépét fejleszti az ITM és az OTP

Európa legnagyobb szuperszámítógépét fejleszti az ITM és az OTP
2021. 10. 19., 15:15

Európa legnagyobb szuperszámítógépének fejlesztésébe kezd az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az OTP Bank – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Infotér konferencia nulladik napján tartott előadásán.

A megállapodás keretében a legkorszerűbb, mesterséges intelligencián alapuló öntanuló magyar nyelvi modell fejlesztése valósul meg, amely egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatokon képes kezelni akár teljes banki folyamatot. A magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet egyéb területein is alkalmazni, például az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, a piaci szektorban. Mint mondta, a szuperszámítógép jelenleg a világ egyik legfejlettebb, kifejezetten mesterséges intelligencia feladatokra kifejlesztett eszköze, amely a jövő év közepéig két magyarországi helyszínen kezdi meg működését. Hozzátette: a számítógép kínálta lehetőségeket többek között állami szereplők, egyetemek valamint a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé kívánják tenni.

Palkovics László beszélt arról is, hogy az adatokat nem szabad veszni hagyni, azokat kezelni kell. Az adatpolitika magában foglalja az adatvédelem mellett a közadatok és a magánadatok rendszerét is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelentős lépésekről szólva elmondta, hogy 2018-ban létrehozták a mesterséges intelligencia koalíciót, 2019-ben elfogadták a mesterséges intelligencia stratégiát. Mint mondta, a mesterséges intelligencia értéklánc-elemei a Nemzeti Adatgazdaság Tudásközpont, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriuma és a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ. Az a cél, hogy a magyar lakosság egy százalékát kiképezzék a mesterséges intelligenciában való jártasságra. Ehhez videoalkalmazások valamint oktató videók készülnek.

A közelmúltban a Közszolgálati Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gondozásában világot látott Mérők mérője című könyv első kötetéről szólva azt mondta, érdekes olvasmány, hiszen bemutatja a különböző módszertan alapján elkészített adatgyűjtések között tapasztalható eltérések problémakörét, vagyis azt, hogy a mérési eszközök különbsége milyen módon hat a kapott eredményre.

A balatonfüredi Infotér konferencia október 21-én, csütörtökön zárul. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS