Ericsson: az 5G kulcsszerepet játszhat a gazdaság klímabarát újraindításában

2021. 02. 21., 16:00

A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbonlábnyomát – hívta fel a figyelmet az Ericsson elemzése.

2020-ban az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon az Ericsson Mobility Report szerint. Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe – mutatott rá a távközlési berendezéseket gyártó vállalat az elemzésében.

Az 5G technológia energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti (IoT) kapcsolatok és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.

Az 5G energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónapban a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.

A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.

Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal. A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást eredményeznek.

Közölték azt is, hogy az Ericsson a texasi üzemét már „okosgyárrá” alakította, és így a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS