Megkerülhetetlen szerepet játszik a kreatív ipar a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható termelésben – a megfelelően tervezett, gazdaságba visszaforgatható termékek globálisan akár évi 1000 milliárd dollárnyi megtakarítást is jelenthetnek a piaci szereplők számára – derült ki a Budapest Design Week körforgásos gazdaság témájú szakmai eseményein. A kreatív iparág EU-s szinten 535,9 milliárd euró forgalmat generál és 7,1 millió munkahelyet biztosít, Magyarországon pedig a szellemitulajdon-intenzív ágazatok mind a munkahelyek számában, mind GDP-arányosan az EU-átlag felett teljesítenek.
A hibrid Budapest Design Week idei témája a körforgásos gazdaság volt. A tíznapos rendezvény előadói több aspektusból mutatták be a design, körforgásos gazdaság és innováció mindennapi életünkre és a gazdaságra gyakorolt hatását – kutatások, irányelvek és jó gyakorlatok révén egyaránt. Az eseménysorozat szervezője idén is a hazai kreatíviparban központi szerepet ellátó Magyar Formatervezési Tanács, védnöke és finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt.
A két szervezet elnöke, Pomázi Gyula a rendezvény kapcsán a tervezők társadalmi felelősségét hangsúlyozta: „A hazai vállalkozások érettségét mutatja, hogy évről évre nő azon kreatív ipari szereplők száma, akik zöld design innovációkat hoznak létre, vagy designvállalkozásuk működtetésében mind tervezői, mind gyártási szempontból kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság értékrendszere. Ebben az SZTNH széleskörű szolgáltatásokkal, információs pontok fenntartásával és ingyenes szaktanácsadással és szemináriumokkal segíti a vállalkozások munkáját”.
A jelenleg domináns lineáris termelési modell következtében a termékgyártás során felhasznált anyagoknak 99 százaléka hulladékként végzi fél évvel az értékesítés után – miközben a Föld nyersanyagainak 20 százaléka 50 éven belül ki fog fogyni – hangsúlyozta Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Budapest Design Week keretében megjelent, körforgásos gazdaság témájú videójában.
A PwC 2018-as „Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei” című elemzésében az áll, ezeknek a hulladékoknak a természetbe és a termelésbe való visszaforgatása akár 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdasági szereplők számára 2030-ig.
„A körforgásos gazdaság legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk, a termékre, szolgáltatásra valóban szükség van-e. Következő lépés, hogy olyan terméket tervezünk-e gyártani, ami hosszú élettartamú, emellett azt is fontos átgondolni, mi lesz ezzel a termékkel, ha már nem szeretnék tovább használni, fel lehet-e újítani, bizonyos részét úgy módosítani, hogy egy korszerűbb terméket kapjunk. Ez mind a design feladata” – hívta fel a figyelmet Márta Irén.
Az Európai Bizottság idén márciusban bejelentett cselekvési terve is a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. Az elképzelés magában foglalja a csomagolási hulladék 70 százalékos újrahasznosítását és a hulladékok 10 százalék alá szorítását 2030-ra. A körforgásos gazdaságra való átállás 2030-ra 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét, mintegy 700 000 új munkahelyet teremtve. Ezekben a lépésekben pedig óriási szerepe van a nemzetközi és hazai kreatív iparnak.
A magyar kreatív szektor következő évtizedét határozza meg az a stratégia, amely a jövőben az ágazati szereplők számára lehetővé teszi az exportkapacitás fejlesztését és a kreatív ipar mérési rendszerének kidolgozását. A stratégia megalkotása kapcsán Pomázi Gyula kiemelte: minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a kreatív vállalkozásokat, hogy sikeresebbek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A stratégiánkban lényeges szempont, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be.
A kulturális és kreatív ipar európai szinten már kiemelkedő húzóágazat, melynek kulcsszerepét a cirkuláris gazdaság előmozdításában kutatások is alátámasztják. Az EY 2014-es európai kreatív ipart elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat.
A McKinsey 2018-as jelentéséből kiderül, hogy a designorientált vállalatok a piaci átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár a tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a design nem csak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységekre is.
A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte - a Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosíthatóvá válik, de hasonlóan jó példákként állnak előttünk a Platio napelemmel működő burkolatai, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószerei, vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldásai.
A fenti kezdeményezésekben kulcsszerepet játszik a kreatív ipar – hiszen a körforgásos modellek alapelemei a hulladéktermelés minimalizálása, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termékek életciklusának meghosszabbítása – ezek mind a körforgásos design szemléletre vezethetőek vissza.
Ha viszont a szellemi tulajdonhoz kötődő munkahelyeket tekintjük, Magyarország az EU-s átlag fölött áll: a szellemitulajdon-intenzív ágazatok a munkahelyek 30,8 át százalékteszik ki, az európai 29,2 százalékhoz képest. Ezek a munkahelyek a GDP majdnem felét, 48,2 százalékát termelik – míg az EU-ban csak 44,8 százalék ugyanez a mutató, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal legfrissebb statisztikáiból.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.