Október 13-án ünnepli alapításának tizedik évfordulóját a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., amely leányvállalataival a hazai infokommunikációs iparág központi szereplőjeként az elmúlt években a digitalizáció motorjává, az e-közigazgatási szolgáltatások kulcsfejlesztőjévé és üzemeltetőjévé vált. A Belügyminisztérium stratégiai irányítása, és koordinációja mellett a társaság az alapvető hang- és adatszolgáltatásoktól kezdve, a komplex virtuális magánhálózatok kialakításán át a felhőalapú megoldások és alkalmazások fejlesztéséig, a legújabb technológiákat ötvözi szakemberei tudásával és üzemelteti a magyar állam legbiztonságosabb, kritikus fontosságú informatikai infrastruktúráit. A központi kormányzati stratégia mentén a NISZ tevékenységének köszönhetően az elmúlt évtizedben megújult a közigazgatási intézmények infokommunikációs eszközparkja, korszerűbb lett az okmányirodák és kormányablakok hálózati rendszere, új e-kormányzati megoldásokat vezettek be, valamint jelentősen fejlődtek az állampolgárok részére nyújtott e-ügyintézési szolgáltatások is.
A kezdetek
10 éve ezen a napon, 2011. október 13-án hallhatta először Magyarország a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nevét, ugyanakkor a társaság – jogelődei – révén több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Elődvállalatai, az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet és az 1968-ban létrehozott Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt., majd a későbbiekben e cégek összevonásával, 1987-ben létrejött KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. A cég feladatai, működése és szervezeti felépítése az évek során többször átalakult, majd az eredeti piackutató és adatfeldolgozó feladatkör folyamatosan informatikai, illetve infokommunikációs tevékenységekre cserélődött.
Stabil állami távközlési infrastruktúra
2010 decemberében Magyarország Kormánya arról döntött, hogy a korábban széttöredezett, szigetszerűen működő kormányzati hírközlési és informatikai szolgáltatásokat egy központi infokommunikációs szolgáltató tevékenységi körébe helyezi. Ehhez kapcsolódóan egy évvel később, 2011. október 13-án a KOPINT-DATORG neve NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re változott és a társaság azóta az e-közigazgatás, a kormányzati informatika, valamint a hálózati infrastruktúra mentén fejleszt, üzemeltet és nyújt szolgáltatásokat az Egységes Infrastruktúra ellátotti körének, valamint az állampolgárok és a vállalkozások részére.
Az államigazgatás korszerű elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal történő kiszolgálásához azonban megbízható hálózatra volt szükség. Éppen ezért 2011-ben megkezdődött a kormányzati célú hálózatok konszolidációja, majd a NISZ közreműködésével, különböző állami tulajdonban levő hálózati infrastruktúrákra épülve, egységes menedzsment és üzemeltetés alatt, 2012 januárjától elindult a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG), amely azóta is alapjául szolgál az állami, önkormányzati és közigazgatási intézmények gyors, biztonságos és költséghatékony működésének.
A növekedés…
A NISZ az elmúlt tíz év alatt vált klasszikus piackutatással és informatikával foglalkozó cégprofilból komplex üzleti infokommunikációs szolgáltatásokat is nyújtó nagyvállalattá. A cég által kiszolgált intézményi kör mára több mint négyszeresére nőtt és az évek során a vállalat munkavállalóinak, valamint telephelyeinek száma is jelentősen bővült.
A NISZ a hazai államigazgatási szektor vezető infokommunikációs szolgáltatójaként ma már több mint 1600 munkatársával, valamint 3 leányvállalatával (IdomSoft Zrt., KOPINT-DATORG Kft., Pro-M Zrt.) országszerte közel 300 intézménynek nyújt professzionális informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat.
10 éve építik a Digitális Államot
Alapításának 10. évfordulóját idén ünneplő NISZ szakmai tapasztalatának és szerteágazó tevékenységének is köszönhetően, az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésnek indult a hazai közigazgatási szektor és egyre több, ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus szolgáltatás vált elérhetővé. A nemzeti infokommunikációs szolgáltató legnagyobb ügyfelei államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de közvetve, az üzemeltetett elektronikus közigazgatási rendszereken keresztül gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik szolgáltatásait.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat és a Kormányzati Felhő kiépítése mellett, több stratégiai jelentőségű projekt – mint például az e-útdíj, az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, a Jármű Szolgáltatási Platform és a készenléti szervek kommunikációját segítő EDR hálózat fejlesztése – is a cég, illetve leányvállalatai nevéhez fűződik. Sőt, a NISZ áll számos kormányzati portál fejlesztése, az adóadóügyek intézése és a személyi okmányok készítésének hátterében is. Tevékenységéhez köthető továbbá a magyarorszag.hu központi elektronikus ügyintézési portál, az Ügyfélkapu fejlesztése és üzemeltetése, valamint az első Kormányzati Adatközpont létrehozása, illetve a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal működtetése.
A NISZ a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások színvonalának folyamatos emelése mellett számottevő szerepet tölt be az Európai Unió és a magyar kormány által finanszírozott országos, illetve nemzetközi IT és e-közigazgatási fejlesztési projektek megvalósításában. Ebbe a körbe tartozik például a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR) fejlesztése és bővítése, valamint a nemzetközi vasútforgalom interoperabilitását és a vasúti közlekedés biztonságát, hatékonyságának növelését célzó GSM-R Projekt I. fázisa is.
Ha elektronikus ügyintézés, akkor NISZ
Az elmúlt évtizedben a NISZ nem intézményi ügyfelei esetében is felerősödött a központi, online szolgáltatások iránti igény és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről-évre markánsan nő az elektronikus ügyintézéshez szükséges Ügyfélkapu regisztrációk száma, amely 2021 augusztusának végére már megközelítette az 5 milliót.
Mindemellett a Cégkapura és a Hivatali Kapura is egyre többen regisztrálnak. 2021. augusztus végére előbbi 639 711, utóbbi pedig már 14 731 felhasználóval büszkélkedhet.
A magyarországi elektronikus szolgáltatások terjedésének igazán nagy lendületet az adott, hogy a Belügyminisztérium és a NISZ 2018-ban elindította a magyarorszag.hu portál megújítását célzó projektjét. A hazai elektronikus ügyintézés történetében mérföldkőnek számító fejlesztés során a NISZ a Belügyminisztérium támogatásával olyan e-közigazgatási, e-ügyintézési platformot hozott létre, amely követi a kor trendjeit, letisztult arculattal, komoly informatikai tudás nélkül is használható módon, közérthető tartalommal jelenik meg és a modern piaci szolgáltatóknál megszokott felhasználói élményt nyújtja a közigazgatási ügyeket intézők számára.
A 2020 februárjában megújult magyarorszag.hu portálhoz, annak indulása óta 152 szervezet csatlakozott és köztük számos hivatal mellett 12 közüzemi szolgáltató ügyei is elérhetők a honlapon. A ma már átlagosan havi 5 millió látogatót számláló központi e-ügyintézési felületen jelenleg 2651 különböző ügy várja a felhasználókat, melyek közül 2255-öt elektronikusan is elintézhetnek. Ez utóbbi ügyek közül 343-hoz tartozik közvetlenül kitölthető, ún. iFORM űrlap, 14-hez pedig olyan kisalkalmazás, amely szintén lehetővé teszi a felületről történő azonnali ügyindítást.
Az e-ügyintézés iránti egyre nagyobb érdeklődést a NISZ által üzemeltetett magyarorszag.hu folyamatosan növekvő népszerűsége jól mutatja: míg 2020-ban éves szinten mintegy 51 millió látogató kereste fel a honlapot – amely éppen ötszöröse a 2019-ben mért látogatószámnak – addig 2021 szeptemberének végéig már közel 55 millió látogató tette ugyanezt. A növekvő látogatószámmal párhuzamosan a felületen elérhető szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe. 2020-ban összesen 13 millió ügyindítás történt az oldalon, 2021-ben pedig már október hónapra elérték ezt a számot.
Az elmúlt évtizedben a növekvő ügyintézési lehetőségeknek köszönhetően értelemszerűen jelentősen megnőtt a lakosság e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos azonnali, precíz és pontos tájékoztatás iránti igénye. A 2017-től a NISZ irányítása alatt működő 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál például napjainkig mintegy 13,6 millió megkeresést kezeltek, mely telefonbeszélgetésekre fordított összes idő mára meghaladta a 29,7 millió percet. Érdekesség, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű hívást egyetlen személyre bíznánk, akkor az ügyintézőnek körülbelül 56,5 évig megállás nélkül telefonálnia kellene.
A jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása ma már világszerte elvárás és a COVID-19 járvány kitörése óta ez az igény csak tovább erősödött. A pandémia a NISZ-nél és leányvállalatainál is felgyorsította a folyamatban lévő fejlesztések ütemét és olyan új innovatív megoldások bevezetését tette széles körben lehetővé, mint például a személyes megjelenést igénylő ügyek csökkentésére szolgáló, videotechnológián keresztül történő arcképes azonosítás, a szakrendszerek távoli elérésének lehetősége (EI VPN), a mesterséges intelligenciát alkalmazó központi szolgáltatások, mint például a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál „munkába állított” MIA chatrobot, valamint a Házi Karantén Rendszer.
NISZ
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.