Zöldhitellel akár 21 millió forinttal drágább lakást is vehetünk

2021. 10. 28., 18:15

Alig pár hete startolt el a zöldhitel, de máris hatalmas az érdeklődés. Miben rejlik a sikere? Egyrészt abban, hogy a CSOK-kal is összevonható, így a családosok kamatmentességre is szert tehetnek. A gazdasági előnyöket konkrét számításokkal támasztják alá a Duna House Pénzügyek szakértői.

Tény, hogy egy új lakás mindig drágább, mint egy ugyanazon a környéken lévő, azonos méretű használt ingatlan. Ugyanakkor több támogatás is igényelhető rá, mint például az 5 százalékos áfavisszatérítés vagy a magasabb CSOK összeg. Emellett, ha a kiszemelt lakás zöldkompatibilis (vagyis legalább BB energetikai besorolású és legfeljebb 90 kWh/m2 az éves energiafogyasztása), akkor a megvásárlásához szükséges hitelt jobb kamatfeltételekkel igényelheti az ügyfél.

Így a kétgyermekes családok – ugyanabból az önerőből és havi törlesztőből – akár 13 millió forinttal drágább lakást is vásárolhatnak, ha az újépítésű és megfelel a zöldfeltételeknek. Három- vagy többgyermekes családok esetén ez a különbözet akár már 21 millió forint is lehet, kamatkockázat nélkül. Hogyan lehetséges ez?

„Számításainkat a két-, illetve a legalább háromgyermekes családokra optimalizáltuk, akik a CSOK mellett jogosultak a Babaváróra, és a Zöldhitelt is megigénylik új lakás vásárlásához”– kezdte Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője.

„Ezekben az esetekben már optimálisan 3-4 szobás ingatlanokat keresnek a családok, amik minimum 75 négyzetméteresek, tehát magas értékűek. A hitelfelvétel legfontosabb paramétere, hogy az ügyfelek mekkora összeget tudnak havonta elkölteni lakáscélra. Ha például mindkét fél átlag nettó bérezésben részesül, tehát 290.200 forintot kapnak kézhez fejenként, akkor is 580.400 forint a háztartás keresete egy hónapban. Ennek az összegnek akár már a 60 százalékát is elkölthetnék hitelre a jelenlegi jogszabályi és banki szabályozások értelmében, de egy biztonsági, 300.000 Ft alatti konstrukcióval is megoldható a törlesztőrészletek fizetése.”

A Duna House Pénzügyek számításainak alapját a 10 millió forintos önerő, valamint a Babaváróra a fix 20, a CSOK-ra és a Zöldhitelre pedig a fix 25 éves futamidő adta. A kétgyermekes családok így közel 72,5 millió költhetnek használt lakásra, míg, ha újépítésűben gondolkodnak, akkor ez az összeg több mint 85,5 millió forint is lehet. Köszönhetően a zöldhitelhez társuló kamatmentes CSOK-nak és a kedvezőbb piaci hiteldíjnak.

Három vagy több gyermeket nevelő családok esetében a havi törlesztőrészlet alig több, mint 1.300 forinttal lenne kedvezőbb, mint a kétgyermekes háztartások számára, így a kiszemelt ingatlan értékében is maximum 73,2 millió forintig keresgélhetnek. Új lakás vásárlásánál – kihasználva az új zöldhitel kedvező kamatozását és az áfa-visszatérítést – viszont akár 94,5 millió forintos ingatlanra is leszerződhetnek, miközben a havi részletfizetésük összege csak 522 forinttal emelkedne.

A számtanilag bemutatott hitelkonstrukciók fedezhetők két átlagkeresetből, a Duna House Pénzügyek szakértőinek tapasztalatai alapján ekkora összegű kölcsönöket inkább az átlagjövedelem feletti bevétellel rendelkező családok vesznek fel.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS