Nem kapkodnak a lakáshitelekért a fiatalok, hiába felezték az önerőt

2024. 05. 09., 09:10

Idén januártól már létezik lakáshitel 10 százalékos önerővel is fiatalok számára. Egyelőre azonban kevesen használják ki a lehetőséget, amit nem is kínál minden bank teljeskörűen. Eddig a 40 év alattiak nagyjából ötöde vett fel minimális vagy közel minimális önerővel lakáshitelt, amihez más esetben legalább dupla annyi saját forrást kell felmutatni – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

2024-től egyre több banknál már extra alacsony önerő mellett is felvehető a lakáshitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis bizonyos esetekben engedélyezte a pénzintézeteknek, hogy akár 10 százalékos önerő mellett is rábólintsanak a lakáskölcsön-kérelmekre a minden más esetben elvárt legalább 20 százalékkal szemben.

A jegybank már nagyjából egy évvel ezelőtt pedzegette, hogy az első lakáshoz jutást önerőkedvezménnyel kellene segíteni, a lakóingatlanok ára ugyanis Európában Magyarországon emelkedett a leggyorsabban 2015 után. Ennek az lett az eredménye, hogy egy átlagos 35 év alatti fiatalnak tíz évig kell takarékoskodnia csak az önerőre, amely a lakás árának nagyjából 25 százaléka. Ebből 20 százalék az, amit a bankok elvárnak a hitelfelvételhez, a maradék az egyéb költségekre, közjegyzőre, ügyvédi díjakra, illetékre kell.

Eddig hat nagybank lépett

Az idén januártól bevezetett könnyítéssel több évvel lerövidülhet a lakáshoz szükséges önerő összegyűjtése a fiatalok számára. A jegybank rendelete szerint a bankok akár 10 százalékos önerővel is adhatnak lakáshitelt azoknak a 41. életévüket be nem töltött ügyfeleknek, akiknek eddig nem volt legalább 50 százalékot elérő lakástulajdona. A fiatalok akkor is élhetnek a kedvezménnyel, ha olyan ingatlanban van már tulajdonuk, amely haszonélvezeti joggal terhelt (például öröklés által; ha elhunyt szülőjük után örökölnek ingatlant, amelyre az elhunyt özvegyének haszonélvezeti joga van). Az életkorra és a tulajdonjogra vonatkozó feltételeknek az adósnak és az adóstársának is meg kell felelnie.

Ez azonban csak egy lehetőség a bankok számára, nem kötelesek sem általában, sem a konkrét igénylőnél 90 százalékos értékig hitelezni, ahogyan a 20 százalékos határ is csak azt jelenti, hogy az ingatlan hitelbírálatkor megállapított forgalmi értékének a 80 százalékánál nem lehet nagyobb a kölcsön aránya. Azt a bank maga dönti el, hogy az igénylő jövedelmi viszonyai és az ingatlan értéke, eladhatósága alapján hajlandó-e hitelezni a 80 vagy 90 százalékos adósságfékhatárig – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

Az új önerőkedvezményt eddig hat nagybank vezette be, nem egyszerre. Az MBH Bank például csak májustól engedélyezi az ilyen hiteleket, az UniCredit pedig áprilisban vezette be a lehetőséget. A CIB Bank korlátozottan, a CSOK Plusz hiteleknél engedélyezi a 10 százalékos önerőt, ezen kívül az Ersténél, az OTP-nél és a K&H-nál juthatnak hozzá a fiatal lakásvásárlók alacsonyabb önerővel lakáshitelhez.

Nem tolonganak a lehetőségért

Azok a bankok, amelyeknél egy ideje már elérhető a 10 százalékos önerős lakáshitel, egyöntetűen arról számoltak be, hogy eddig kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A K&H-nál vannak ilyen hiteligénylők, de az arányuk 10 százalék alatti. Az átlagosan igényelt kölcsön összege és futamideje pedig magasabb és hosszabb, mint a normál, 20 százalék fölötti önerővel igényelt lakáshiteleknél.

A CIB Banknál, ahol kizárólag CSOK Plusz mellé vehető fel ilyen alacsony önerővel a lakáshitel, azt tapasztalják, hogy a legtöbben a fővárosban vagy a budapesti agglomerációban használják ki ezt a lehetőséget, vagyis ott, ahol a legmagasabbak az ingatlanárak. A K&H-nál viszont hasonló arányban vesznek fel hitelt kisebb önerővel a vidéki és a fővárosi igénylők. Az OTP Banknál az első időszak tapasztalatai szerint az igénylők 70 százaléka CSOK Pluszhoz veszi fel extra alacsony önerő mellett a lakáshitelt, 30 százalékuk pedig piaci kamatozású hitelhez, és elsősorban vidéken élnek ezzel a lehetőséggel.

Az igénylők és a bankok óvatossága nem meglepő, hiszen a kisebb önerő egyben azt is jelenti, hogy 10 százalékkal nagyobb hitelt kell felvenni az ingatlanszerzéshez, ami vagy a törlesztőrészletet emeli meg vagy a futamidőt tolja ki, azaz nagyobb vagy hosszabb idejű eladósodást okoz.

A Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint 30 milliós ingatlan 20 százalékos önrésszel történő megvásárlásánál a 24 millió forint összegű, 500 ezer forint nettó családi jövedelemmel 20 évre felvett kölcsön havi törlesztőrészlete legjobb esetben jelenleg 176 ezer forint. 10 százalékos önrésszel és 27 milliós hitellel ez már 198 ezer forint, a futamidő alatt visszafizetendő összeg pedig 47,4 millió forint, szemben a kisebb hitel 42,2 millió forintjával.

A fiataloknak kevesebb az önerejük a lakáshoz

A jegybank adatai szerint valóban kevesebb önerővel rendelkeznek a fiatalabb lakáshitel-felvevők, mint az idősebbek. A 18-30 év közötti korosztály több mint 22 százaléka vesz fel úgy lakáshitelt, hogy kevesebb mint 30 százalék önereje van hozzá. A 31-40 év közöttieknél is csaknem 20 százalék az országos arány. Ahogy nő az életkor, úgy csökken azok száma, akik kimaxolják az adósságfék szabályokat, 61-70 év között már csak 11,21 százalék adósodik el 30 százalékosnál kisebb önerővel.

Az alacsony önerő egyébként nem a budapesti és Pest vármegyei lakásvásárlókra jellemző a leginkább. Békés vármegyében például a 30 év alattiak több mint 30 százaléka, és a 40 év alattiak csaknem negyede vett fel lakáshitelt a minimálishoz közeli önerővel. Komárom-Esztergom vármegyében még ennél is nagyobb arányban veszik fel minimális önerővel a lakáshitelt, ott minden harmadik 30 év alatti adós és a 30-40 év közöttiek 31 százaléka is kevesebb mint 30 százalékos önerőt mutatott fel.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS