Nem kapkodnak a lakáshitelekért a fiatalok, hiába felezték az önerőt

2024. 05. 09., 09:10

Idén januártól már létezik lakáshitel 10 százalékos önerővel is fiatalok számára. Egyelőre azonban kevesen használják ki a lehetőséget, amit nem is kínál minden bank teljeskörűen. Eddig a 40 év alattiak nagyjából ötöde vett fel minimális vagy közel minimális önerővel lakáshitelt, amihez más esetben legalább dupla annyi saját forrást kell felmutatni – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

2024-től egyre több banknál már extra alacsony önerő mellett is felvehető a lakáshitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis bizonyos esetekben engedélyezte a pénzintézeteknek, hogy akár 10 százalékos önerő mellett is rábólintsanak a lakáskölcsön-kérelmekre a minden más esetben elvárt legalább 20 százalékkal szemben.

A jegybank már nagyjából egy évvel ezelőtt pedzegette, hogy az első lakáshoz jutást önerőkedvezménnyel kellene segíteni, a lakóingatlanok ára ugyanis Európában Magyarországon emelkedett a leggyorsabban 2015 után. Ennek az lett az eredménye, hogy egy átlagos 35 év alatti fiatalnak tíz évig kell takarékoskodnia csak az önerőre, amely a lakás árának nagyjából 25 százaléka. Ebből 20 százalék az, amit a bankok elvárnak a hitelfelvételhez, a maradék az egyéb költségekre, közjegyzőre, ügyvédi díjakra, illetékre kell.

Eddig hat nagybank lépett

Az idén januártól bevezetett könnyítéssel több évvel lerövidülhet a lakáshoz szükséges önerő összegyűjtése a fiatalok számára. A jegybank rendelete szerint a bankok akár 10 százalékos önerővel is adhatnak lakáshitelt azoknak a 41. életévüket be nem töltött ügyfeleknek, akiknek eddig nem volt legalább 50 százalékot elérő lakástulajdona. A fiatalok akkor is élhetnek a kedvezménnyel, ha olyan ingatlanban van már tulajdonuk, amely haszonélvezeti joggal terhelt (például öröklés által; ha elhunyt szülőjük után örökölnek ingatlant, amelyre az elhunyt özvegyének haszonélvezeti joga van). Az életkorra és a tulajdonjogra vonatkozó feltételeknek az adósnak és az adóstársának is meg kell felelnie.

Ez azonban csak egy lehetőség a bankok számára, nem kötelesek sem általában, sem a konkrét igénylőnél 90 százalékos értékig hitelezni, ahogyan a 20 százalékos határ is csak azt jelenti, hogy az ingatlan hitelbírálatkor megállapított forgalmi értékének a 80 százalékánál nem lehet nagyobb a kölcsön aránya. Azt a bank maga dönti el, hogy az igénylő jövedelmi viszonyai és az ingatlan értéke, eladhatósága alapján hajlandó-e hitelezni a 80 vagy 90 százalékos adósságfékhatárig – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

Az új önerőkedvezményt eddig hat nagybank vezette be, nem egyszerre. Az MBH Bank például csak májustól engedélyezi az ilyen hiteleket, az UniCredit pedig áprilisban vezette be a lehetőséget. A CIB Bank korlátozottan, a CSOK Plusz hiteleknél engedélyezi a 10 százalékos önerőt, ezen kívül az Ersténél, az OTP-nél és a K&H-nál juthatnak hozzá a fiatal lakásvásárlók alacsonyabb önerővel lakáshitelhez.

Nem tolonganak a lehetőségért

Azok a bankok, amelyeknél egy ideje már elérhető a 10 százalékos önerős lakáshitel, egyöntetűen arról számoltak be, hogy eddig kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A K&H-nál vannak ilyen hiteligénylők, de az arányuk 10 százalék alatti. Az átlagosan igényelt kölcsön összege és futamideje pedig magasabb és hosszabb, mint a normál, 20 százalék fölötti önerővel igényelt lakáshiteleknél.

A CIB Banknál, ahol kizárólag CSOK Plusz mellé vehető fel ilyen alacsony önerővel a lakáshitel, azt tapasztalják, hogy a legtöbben a fővárosban vagy a budapesti agglomerációban használják ki ezt a lehetőséget, vagyis ott, ahol a legmagasabbak az ingatlanárak. A K&H-nál viszont hasonló arányban vesznek fel hitelt kisebb önerővel a vidéki és a fővárosi igénylők. Az OTP Banknál az első időszak tapasztalatai szerint az igénylők 70 százaléka CSOK Pluszhoz veszi fel extra alacsony önerő mellett a lakáshitelt, 30 százalékuk pedig piaci kamatozású hitelhez, és elsősorban vidéken élnek ezzel a lehetőséggel.

Az igénylők és a bankok óvatossága nem meglepő, hiszen a kisebb önerő egyben azt is jelenti, hogy 10 százalékkal nagyobb hitelt kell felvenni az ingatlanszerzéshez, ami vagy a törlesztőrészletet emeli meg vagy a futamidőt tolja ki, azaz nagyobb vagy hosszabb idejű eladósodást okoz.

A Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint 30 milliós ingatlan 20 százalékos önrésszel történő megvásárlásánál a 24 millió forint összegű, 500 ezer forint nettó családi jövedelemmel 20 évre felvett kölcsön havi törlesztőrészlete legjobb esetben jelenleg 176 ezer forint. 10 százalékos önrésszel és 27 milliós hitellel ez már 198 ezer forint, a futamidő alatt visszafizetendő összeg pedig 47,4 millió forint, szemben a kisebb hitel 42,2 millió forintjával.

A fiataloknak kevesebb az önerejük a lakáshoz

A jegybank adatai szerint valóban kevesebb önerővel rendelkeznek a fiatalabb lakáshitel-felvevők, mint az idősebbek. A 18-30 év közötti korosztály több mint 22 százaléka vesz fel úgy lakáshitelt, hogy kevesebb mint 30 százalék önereje van hozzá. A 31-40 év közöttieknél is csaknem 20 százalék az országos arány. Ahogy nő az életkor, úgy csökken azok száma, akik kimaxolják az adósságfék szabályokat, 61-70 év között már csak 11,21 százalék adósodik el 30 százalékosnál kisebb önerővel.

Az alacsony önerő egyébként nem a budapesti és Pest vármegyei lakásvásárlókra jellemző a leginkább. Békés vármegyében például a 30 év alattiak több mint 30 százaléka, és a 40 év alattiak csaknem negyede vett fel lakáshitelt a minimálishoz közeli önerővel. Komárom-Esztergom vármegyében még ennél is nagyobb arányban veszik fel minimális önerővel a lakáshitelt, ott minden harmadik 30 év alatti adós és a 30-40 év közöttiek 31 százaléka is kevesebb mint 30 százalékos önerőt mutatott fel.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS