Negyven százalékkal több jelzáloghitelt vettek fel a magyarok tavaly

2022. 01. 18., 13:42

A 2021-es év nem csak az ingatlan, de a hitelpiacon is új rekordokat hozott: a Duna House pénzügyi részlegének becslése szerint tavaly több mint 1300 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a pénzintézetek, 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte az Duna House kedden a Magyar Nemzeti Bank tényadatai és a Duna House pénzügyi részlegének utolsó havi becslése alapján.

Míg az ingatlanpiacon a nyári időszak okozott mérséklődést, addig a kihelyezett hitelek aránya ekkor volt a legmagasabb.

A Duna House pénzügyek részlegének adatai alapján egész évre jellemző volt, hogy a budapesti ügyfelek több mint harmada 20 millió forint feletti ügyletértékre szerződött, vidéken továbbra is 10-15 millió forint közötti kategória volt a legnépszerűbb egész évben.

Az átlagos hitelnagyság mindenhol nőtt az előző negyedévhez képest. Míg a fővárosban 20,5, addig vidéken 12,5-13,7 millió forint volt az átlagos hitelnagyság a 2021 szeptember-december közötti időszakban.

Az ügyfelek többsége 20 éves futamidővel kalkulált szerződéskor, vidéken az igénylők több mint fele, Budapesten 35 százalékuk választotta ezt a konstrukciót. A második legnépszerűbb opció a 25 éves futamidő volt, amelyet a 10 éves alternatíva követett.

Nyugat- és Kelet-Magyarországon a hitelügyletek negyede mellé adtak be csok-igénylést 2021 negyedik negyedévében, míg Budapesten ez az arány 18,1 százalék volt. Az országos eloszlás így 20,6 százalék. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS